A kiállítások, és bennük a művek, olvashatók. Scully egyes történetei a szárnypróbálgatásról szólnak, mások az útkeresésről, amelyben a művészettörténeti példaképek kísérik hősünket, de vannak elbeszélései, amelyek az emberi élet legnagyobb tragédiájába vezetik el az olvasókat. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Festmények, szobrok, kortárs irodalom, zene és a belőlük születő színház. Az idén hatodik alkalommal látható a Szépművészeti Múzeum Textúra-sorozata, a járvány miatt online. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Több mint két évtizedet töltöttem azzal, hogy feltárjam az összetett rendszerekben jelen lévő rejtett mintázatokat, melyek meghatározzák biológiai és társadalmi létezésünket. Mindig is zavart azonban, hogy a tudományos szókészlet, amelynek kidolgozásához én is hozzájárultam, egy leegyszerűsítő keretbe kényszeríti a komplexitást.” VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kár, hogy nem olyan időket élünk, amikor a belvárosban csatangolva beugrunk egy-egy utunkba akadó, érdekesnek ígérkező kiállításra, akár többször is. Pedig az OSA tárlata a Magyar Tanácsköztársaság aratástól aratásig húzódó kálváriájáról tipikusan vendégmarasztaló, visszatérést provokáló, vagy a helyzetnek engedelmeskedve az online térbe kívánkozó. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szűkszavúságában is megrendítő Vojnich Erzsébet Műterem címmel az Óbudai Társaskör Galéria pincehelyiségébe berendezett tárlata. Berendezett, mondom, mert nehéz ezt a mindössze öt festményt klasszikus értelemben vett kiállításnak – és nem, mondjuk, egyetlen installációnak nézni. RÉNYI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kiscelli Múzeum templomterében jórészt a klasszikus formatervezés letisztult világa köszön vissza. Mi ebben az új? - kérdezheti a designt a mindig megújuló trendekkel azonosító látogató. A válasz a tárgyak történetében rejlik. A Határtalan design 2020-as kiadása valóban több értelemben is messzire tágítja a műfaj határait. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Besnyő Éva fotográfus pályája a 20. század harmincas éveiben indult és az ezredfordulóig tartott. A korszak jeles női fotográfusai közé tartozott, szociofotósként és a holland Dolle Mina nőmozgalom dokumentátoraként tartják számon. KINCSES KÁROLY ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Mikor, miért válik fontossá, hogy az ember számot vessen és elmesélje családja és a saját történetét? Hogyan válnak az ismert, s addig ismeretlen történetek egésszé? Szüts Miklós festőművésszel a könyve megjelenése alkalmából beszélgettünk családról, festészetről, írásról, a nyelv megtartó erejéről. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Zavarba ejtően sok műfajban dolgozik. Nem fest sokat és nem fest gyakran. A barlangi gőte titkos élete című kiállításának nagy méretű, enigmatikus képei azonban egyetlen lendülettel jöttek világra az idén. Roskó Gábor nemzedéktársai közül különállásával, hosszú ideig korszerűtlennek számító figuralitásával és sajátos iróniájával emelkedik ki. BIHARI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A szentkoronavírus és mutációi derítenek jókedvre a 20. ARC kiállításon, ezúttal a Bikás parkban, kies, lakótelepi környezetben. A park zöldje és nyüzsgése derűs tónusúvá szelídíti az évről évre visszatérő közérzetjelentést. A környezetváltozás határozottan jót tett Magyarország eddig is leglátogatottabb köztéri kiállításának. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A főbejárat melletti lángosozó forgalmának minden bizonnyal jót tesz majd a Fény utcai piac új specialitása: a KultúrFényPont névre keresztelt szabadtéri galéria. Két kosár paradicsom és két feles közt ezentúl kultúrát is szippanthat magába a tisztelt vásárló, ha leteszi egy pillanatra a cekkert és lángost majszolva végigböngészi az épp aktuális fotókiállítást. Soha rosszabb árukapcsolást. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szilágyi Lenke fotókiállításának címe nem árul zsákbamacskát. POSZTSZOVJET – hirdeti, és ezzel azonnal félreérthetetlen kontextusba helyezi a képeket, amelyek persze valóban a Szovjetunió felbomlása után, 1990 és 2002 között készültek. Az erős politikai felütés dacára azonban, amit látunk, minden, csak nem politika. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Klasszikusokról kiállítást csinálni nem egyszerű. Tudunk-e újat mondani, új kontextusba helyezni a jól ismert műveket? A várt, ismert és kedvelt alkotások mellett mennyi és milyen új művet állítsunk ki? Akár csalódást is okozhat, ha a sokat ígérő címet olvasva szembesülünk azzal, hogy egyetlen terem vár minket a Szépművészeti Múzeumban. No, de milyen terem és milyen válogatás! SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA Tovább a cikkhez
Felemás helyzetben voltunk júliusban. Volt is járvány, meg nem is, voltak is korlátozások, meg nem is. Vissza is tért az élet a megszokott kerékvágásba, közben meg dehogyis. Ebben a furcsa átmeneti helyzetben a művészek reflektálhattak a bezártság-élményükre, a megváltozott feltételekre, de a nyitással járó újrafelfedezésre is, tehettek lépéseket a jövő felé is, de akár időbélyegszerű lenyomatát is adhatták a jelen helyzetnek. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kieselbach Galéria Gorka Gézával indítja a karantén utáni új időszámítást. A Chovanecz Balázs gyűjtő több mint ezer darabos kollekciójából válogatott tárlat a jelenlegi leggazdagabb gyűjtemény segítségével helyezi fókuszba a néhány évtizede még közismert, manapság viszont újrafelfedezésre váró életművet. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
