Három évvel ezelőtt Oroszország volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, de idén is az oroszoké az elsőség: a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ non-stop programokkal várta az érdeklődőket. SZILÁGYI ZSUZSA CIKKE. Tovább a cikkhez
Megelevenedett könyv vagy megtestesült kortörténet? Meghívó a fikció és valóság határára? Irodalom-, író- vagy regénytörténet a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata a talán egyetlen, valóban mindenki által abszolvált kötelezőből? IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
A kortárs amerikai irodalom ellentmondásos, nálunk rendkívül népszerű egyénisége közelről nagyon kedves és vicces figura, aki meglepődött, hogy Magyarországon egyáltalán ismerik a szövegeit. ZANIN ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
A kötet címlapján szereplő rajz akár Kós Károlyé is lehetne. A magas nyeregtetős, faoromzatos, jellegzetes székelyföldi ház ábráját a felületes szemlélő első ránézésre hajlamos neki tulajdonítani. IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
Grecsó Krisztián új regénye az alföldi kisvilág mikszáthi-anekdotikus rajzát kívánja ötvözni a metafizikus ördögregénnyel, kevés sikerrel. A kudarc azonban messze nem tanulságok nélkül való. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Altináj főszereplője, Csábán, a IX. században, a törzsszövetség idején élő, tíz éves, bátor és ravasz, keszi kisfiú igazi népmesei hős. Kiss Attila műve, még ha néhol zötyög is, hiánypótló beavatástörténet. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sok érdekes vagy legalább is releváns kérdés, melyek szinte egyikére sem kapunk választ – nagyjából így összegezhető a Márai Sándorról szóló új esszékötet. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Krúdy Gyula utolsó otthonának szomszédságában hangszeres zene, dal, vers és próza idézte az évfordulós folyóirat és a muzsika oly fertilis kapcsolatát. Derűs csapongás paródiától tündértáncig. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
A nemzeti klasszikusokat körülvevő történeti burok, a kötelező tisztelet, a nyelv retorizáltsága – ha az olvasói szokások változását nem is vesszük figyelembe – mind-mind a befogadás ellenében ható tényező... GERE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A színtannal foglalkozó könyvek a legnehezebb olvasmányok közé tartoznak, mert az első oldalakon már bele is huppanunk a fizikába, s ettől kezdve a bölcsészagy penitenciának érzi a téma tanulmányozását. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az utóbbi években a magyar múzeumlátogatók is megismerkedhettek luxuriózus tárlatokkal, fölfedezhették a kiállítási tereken tobzódó dúslakodás örömét. Ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum tette közszemlére kincseit; a Nyugat tárgyi emlékeihez vonz az irodalmi ereklyetisztelet. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A cím hiánypótló művet ígér: ilyen típusú kézikönyvre bizony nagy szüksége van a magyar zenebarátnak, aki szívesen ismerkedik az alaprepertoáron kívüli művekkel és szerzőikkel. Hogy aztán e kötetecske mennyi segítséget nyújt az ismerkedéshez, az már más kérdés. BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az öregebbek még emlékezhetnek Pernye András zenetörténeti előadásainak állandó nyitó mondatára: Bartók előtt két magyar zeneszerző volt, Liszt Ferenc és Bakfark Bálint. Ideje volt hát, hogy Fajth Tibor romantikus ábrázolása után újabb regény szülessék Bakfark életéről. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
In memoriam Kaffka Margit és Lesznai Anna - ez volt az alcíme a PIM Felolvasószínházában előadott lelkiismeretes és szolid szövegkompilációnak. Két telivér színésznő remeklése és egy potenciális hangjáték körvonalai. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
A Petőfi Irodalmi Múzeum sorozatában Lévai Balázs és beszélgetőtársai Szerb Antalnak adtak LégyOttot. A jókedélyű csevegés során szó esett például Pege Aladárról, Umberto Ecóról, a Da Vinci-kódról. A címben feltett kérdésre válasz az est végéig nem érkezett. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
