Azzal akartam kezdeni eredetileg, hogy egy fontos könyv a Kádár-korszak művészetéről, a György Péteré (Kádár köpönyege, Magvető Kiadó, 2005) ugyanúgy a Bernáth-szekkó analízisével indul, mint P. Szűcs Julianna új esszékötete. Aztán a P. Szűcs lendülete elsodort. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
1959, 1960, 1962, 1963, 1964, 1966, 1973, 1974, 1975, 1983, 1987, 1988, 1996, 1997, 2002, 2006, 2007. Valahány év a naptárban – nem, nem fogom mindet felsorolni Krisztus születése óta (az azelőttiekről nem is szólva). Pályi András legújabb kötetében olvasható szövegek végén mindig ott áll az időbélyeg: 1959, 1960… LABÁDI GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kiváló kutató tervezett monográfiájának első kötetében kizárólagosan Balassi Bálint, a történeti persona életrajzára összpontosít, s meggyőzően bizonyítja, hogy a mitológia akkor is kétes egy portéka, ha éppen irodalomtörténet-írásnak keresztelik. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
A Bessenyei György Összes Művei első kötete 1983-ban jelent meg. Az elmúlt negyedszázadban további nyolc kötet megjelenése után a kritikai kiadás sorozatának tizedik köteteként nemrég közreadták Bessenyei legismertebb műveit, a programiratokat. LABÁDI GERGELY CIKKE. Tovább a cikkhez
Regényforma kötetet jelentetett meg a Corvina: az Orosz kulturális szótár szemet gyönyörködtető fedelét fölütve rögtön kikereshetjük a zsar-ptyica (tűzmadár) vagy a lubok (fametszet) kifejezést, hogy aztán úgy olvastassa magát a könyv, mint valami posztmodern irodalmi mű, a befogadó mégoly csapongó érdeklődését is kiszolgálva. SZILÁGYI ZSUZSA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Jelen írás címe úgy értendő: a tallózott időszak (inkább 2007, mint 2008) folyóiratokban, internetes fórumokon megjelent esszéi közül a szerkesztők harmincnégyet emeltek ki. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A szerzői énnek az a játékos megsokszorozása, ami az 1989-es első kötetet nyitotta (Kicsoda ő?), inkább védekező rejtőzködésnek, mintsem posztmodern gesztusnak hat húsz év elteltével Háy János Meleg kilincs című válogatott verseinek élén. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Petőfi Irodalmi Múzeum idén a századik évfordulók emlékhelyeként egyszerre ad helyet a legnagyobb hatású folyóiratnak és a bejárhatatlan szellemi birodalommal rendelkező szerzőnek. A Nyugat-kiállítás mellett 2009 májusáig látogathatóak a száz éve született Szentkuthy Miklós emlékének szentelt termek is. ZANIN ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Én olyan ember vagyok, akinek a képzelete erősebb, mint a többieké. Ők csak a dolgok felszínét látják” – kezdi A szentlélek fényképalbumából című novella beszélője, aki – bízvást mondhatjuk – a szerző nevében is szól. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Árgus múzeumi számát lapozva az olvasónak olyan érzése támad, mintha váratlanul egy ismeretlen nagyváros színes forgatagában találná magát: csupa meglepetés minden sarkon. Esszé, tanulmány, interjú, vers és kritika. És mindez szép kivitelben. Méghozzá fapados áron. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2003-ban a berlini Magyar nagykövetség felkérte a festő Nádlert István, készítsen sorozatot Ligeti György 80-ik születésnapjára Az anyag most gyönyörű kötetben összegyűjtve tanulmányozható, előszóként Ligeti 1991-es önvallomása szolgál. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Én egyéni képlet voltam, s az leszek, amíg élek”, e mondatot nem valamely költői naplóban, netán egy ars poeticában írta le a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusa; nem, ez az Írók Szabadszakszervezete 1945-ös igazolóbizottsága előtt elmondott védőbeszéde egyik karakteres kijelentése volt. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szántó F. István könyve sem mentes a Hamvas Béla körül kialakult kultusz szelíd továbbéltetésének vágyától, az életmű mégis sokat köszönhet ennek a filológiai szempontból is kiváló monográfiának. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kassák Lajos a 20. századi magyar irodalom egyik nagy elfelejtettje, életművét eddig csak részlegesen dolgozta fel az irodalomtörténet. Standeisky Éva tanulmánykötete sok értékes adalékkal járul hozzá az egyszemélyes magyar avant-garde megismeréséhez. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Diskurzus című lapon csúszik az olvasó keze, mivel csillogó műnyomó papíron jelenik meg. A csúszás az olvasás során alapélménnyé válik, és az észak-déli irányultságot megtartva már Pécsett átlépi az összes megengedett sebességhatárt. SZABÓ LEA CIKKE. Tovább a cikkhez
