Vonnák Diána első novelláskötetét a szerzői nyelv egyedisége, teremtett világainak enigmatikussága, az elbeszélők hangjának radikalizmusa az elmúlt év egyik legfontosabb kiadványává teszi. Ezt a teljesítményt díjazta a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj-kuratóriuma, amely Vonnák Diánának ítélte az egyik idei díjat. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Borbély Szilárd posztumusz, töredékes esszéregényének, a Kafka fiának csendje egy zsidó temető hallgatása. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA Tovább a cikkhez
Szakmatörténet, kultúr- és társadalomtörténet, technikatörténet, egységes, átfogó, valóban tudományos munka szórakoztató olvasmány formájában. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mihez kezd a szerző, ha nagyanyjáról jószerével csak születése és halála dátuma, és egy-két személyes adat marad? Kutatáson alapuló tudományos családtörténetet ír, vagy az emlékezet hálóján tátongó lyukakat regényes elemekkel foltozza be? HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az első látásra viccesnek tűnő cím az elmúlt évtizedek nyomasztó társadalmi jelenségét, a kiégést elemzi szociológiai és gazdasági megközelítésben. És nem, nem csak az amerikaiak érintettek. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ahogy Cecelia Ahern video-ismertetőjében dallamos ír kiejtéssel, de azért mindenki számára érthetően röviden összefoglalja: ez a történet egy Szeplős becenevű fiatal nőről szól (valódi neve Allegra Bird), aki egy velős megállapítást hallva elemezni kezdi az életét. VÁNDOR JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Néhány éve a magyar kriminek új alműfaja terjed: a szocializmus időszakában eredő és onnan továbbgyűrűző bűneseteké. Ez az izgalmas nyomozás megírása mellett alkalmat nyújt a szerzőknek némi történelmi, társadalomtörténeti feltárásra. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Marcin Świetlicki könyvének végén megtaláljuk Krakkó városának regénybeli kocsmatérképét, de nem valószínű, hogy ezen felbuzdulva indulnánk egyszer kocsmatúrára a valóságos Krakkóban, ha a jósorsunk odavisz. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Úgy tervezem, hogy egy szép napon leülünk majd az apámmal, és mindent megbeszélünk. Hogy őszerinte mi van, és mi legyen akkor hát énvelem. Az orosz és magyar, pravoszláv és zsidó papírjaimmal. A szibériai mongol felmenőimmel, a szentendrei családommal, Krasznahorka büszke várával, és a tiszta férfiúsággal.” NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kovács Ákos magát nem is igazán zenésznek, hanem dalköltőnek, festőművésznek, filmrendezőnek, és – immár, novelláskötete megjelentével – írónak tartja. Egy igazi reneszánsz embernek. KONOK PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tasi Katalin A Homoklakó című, óvodás, kisiskolás gyerekeknek szóló meséje komoly és aktuális témát dolgoz fel: az úgynevezett bullyinggal (zaklatással), illetve tágabban a gyerekbántalmazással és a kiközösítéssel foglalkozik. KULCSÁR MELINDA ÉS BENCSIK ORSOLYA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Karácsonyi filmes sablon magasirodalmi csavarral, finom pszichológiai és történelmi háttérrajzzal. Megjelent Ali Smith Tél című regénye. BORSOVSZKY ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az eredeti főcím: Catch and kill („elkapni és megölni”) egy újságírói szakkifejezés, mely a botrányos történetek felkutatására, majd – a befolyásos megrendelő kedvéért - elsüllyesztésére utal; lépre csalva és cserben hagyva a nyilvánosság erejében bízó áldozatokat. ANTONI RITA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hála a mindenható QR-kódnak és az okostelefonoknak: könyv- és filmkultúránk elemi erejű multimédiás robbanás előtt áll: jönnek a hibridkönyvek! Sőt, már itt is vannak. NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Még a pandémia előtt egy jeles magyar történész arról beszélt a tévében, hogy a történettudománynak szemben a természettudományokkal az a szerencséje (és egyben tragédiája), hogy egyrészt közérthetően tud szólni a nagyközönséghez, másrészt olyan problémákkal foglalkozik, melyek sok ember érdeklődését felkeltik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
