Carlo Rovelli a kortárs tudománynépszerűsítés egyik megkerülhetetlen figurája, ha fizikáról van szó. Jó okkal van így: stílusa könnyed és követhető, humoros, de nem vicceskedő, emberi, de mégsem tolakodó vagy tenyérbemászó. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A képregény itthon mindmáig szubkulturális műfaj, a történelmi képregény pedig azon belül is alkategória, holott kiválóan alkalmas történelmi események felidézésere, elmesélésére. A hazai készítésű történelmi képregények száma az elmúlt években növekedni kezdett. A Képes Krónikák Kiadó 1848-as ihletettségű képregénye hű marad a történelmi eseményekhez, de a tények hézagait izgalmasan tölti ki fiktív elemekkel. BAYER ANTAL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mi a szabadság a 21. században? Létezik-e egyáltalán, és ha igen, milyen úton érhető el? Megőrizheti az ember a szubjektumát, vagy már nem több, mint humán erőforrás? Efféle kérdéseket feszeget Virginie Despentes meglehetősen kocsmaszagú regénye, a Vernon Subutex. MATUZ BENCE RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az újrafordítások korát éljük. Shakespeare szinte minden drámája több változatban olvasható-látható, megújulnak a 18-19. századi klasszikusok, és úgy fest, le kell porolni a 20. század fontos műveinek fordításait is. Orwell 1984 című regényének újrafordítása különleges feladat volt. LUKÁCS LAURA MŰFORDÍTÓI BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Az új évezred emblematikus rendezőinek portréit nyújtja át a Filmtekercs válogatása. A szelekció szempontjai vitathatatlanok, a végeredmény meggyőző. Helyenkénti hiányérzetünket csak a szövegek gondozatlansága mélyítette el, amely sokat elvesz az olvasás élvezetéből. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenség, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak. Az efféle antiszociális cselekedetek hátterében különféle pszichiátriai kórképek, személyiségzavarok állhatnak. A lélek sötét oldala című kötet az átlagemberekben is megtalálható „sötét oldal" klinikai vonatkozásait ismerteti. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A tehetséges underground színész, a neurotikus egyetemista, a teszetosza munkanélküli és a bunkó elmennek kocsmázni. Nem, ez nem egy vicc nyitómondata. Ez Kemény Zsófi Az aranykor fénykora című új regényének visszatérő jelenete. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Genderelmélet és a genderelmélet kritikája. Hogyan jelenik meg mindez a nyelvben, a nyelv változásaiban, és hogyan aknázza ki ezt a napi politika Magyarországon és Németországban? JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nagyalakú, súlyos, impozáns és tartalmas, de nem éppen olvasóbarát évfordulós kötet született a „progresszív, szabad, underground, radikális, kísérleti, független, kortás, közösségi” művészek ikonikus befogadó színházáról. NÁNAY ISTVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Stachó László, a magyar zenetörténészek középgenerációjának egyik meghatározó és talán legsokoldalúbb képviselője eddigi pályája eredményeinek legfontosabb összefoglalását tette közzé nemrég megjelent könyvében. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy különleges könyvről beszélnek a pécsiek és a Pécsen túliak: a szokatlan vállalás és annak teljesítése Koszits Attilához, Pécs ismert arcához fűződik. V. GILBERT EDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Talán magyarázni sem kell, hogy mennyire szüksége van a magyar kultúrának arra, hogy főbb szereplőinek életét és művét monografikusan feldolgozzák. A szerző erre vállalkozott: alapos elemzések sorában írta meg egy jelentős novellista sorsát, munkásságát és korát. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Lekéssük a határidőt. Nem hívjuk fel a nagyanyánkat. Reggelre hagyjuk a mosogatást. Nem szelektíven gyűjtjük a szemetet. Bicikli helyett néha autóba ülünk. Meseolvasás és legózás helyett leültetjük a gyereket a tévé elé, és a felszabadult időben a Facebookon pörgünk. A bűntudat ezer mindennapi forrásáról szól Réz Anna filozófus esszékötete. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nem kellett sokáig várnia a hazai olvasóknak, hogy a feminizmus egyik alapkötete magyarul is hozzáférhetővé váljon. Mindössze 58 év kellett hozzá. Vajon mennyire friss Betty Friedan műve? Vagy mennyire avult el? RÉZ ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Czóbel Minka a magyar irodalomnak elhallgatott és elfeledett szerzője. Élete vége felé kevésbé számíthatott újítónak, mint pályája kezdetén, noha felöleli és láncszerűen összeköti a 19. századi irodalmat a 20. századival. De mivel nő volt, és más esztétikai elképzelések mentén alkotott, így fel sem bukkanhat a kánonban. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
