A Fordulat új lapszáma több mint útmutató a kultúra és a kulturális termelés vizsgálatának újraértelmezéséhez. A történeti és kortárs kérdésköröket egyaránt vizsgáló tanulmányok segítenek az olvasónak elhelyezni a kultúrát elméleti síkon, továbbgondolva a jól ismert marxista kultúrakutatás módszereit. MARTINCSÁK KATA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Közel másfél évtized telt el a Boldog Észak megtalálása, és hat év a megjelenése óta. Tud-e otthonná válni az új hely vagy az idegenség mindig ott marad? Egy szerencsésen túlélt autóbaleset, egy fontos barátság, egy titokzatos ház. Álmok és valóság határán megélt mindennapok. A Takarító férfi című regénye kapcsán beszélgettünk Kun Árpáddal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Radnóti Táj-könyve számomra az utóbbi évtizedek egyik leginvenciózusabb és leginspiratívabb szellemi kalandja, hol szellemes, hol elgondolkodtató, hol megrendítő olvasmány. RÉNYI ANDRÁS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Octavia E. Butler disztópiájának főhőse a poszt-apokaliptikus, vízhiányos, közbiztonságmentes Kalifornia tájait gyalogolja végig, hogy többedmagával más módon kezdhesse újra. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Herczog Noémi, a Színház című lap szerkesztője, az Élet és Irodalom színikritikusa, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának adjunktusa 2018-ban doktorált az akkor még épségben lévő Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s akkori dolgozatából született ez a KUSS! című, máris nagy érdeklődést kiváltó könyv. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A könyv, amelyről ez az ismertetés szól, kettősen alliterál a címlapon, hogy a „gondolat melankóliáját” a borítón szereplő Dürer-metszettel és címe által is érzékeltetni tudja. ZSELLÉR ANNA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Egyetemi Színpad 1967-ben kérte fel önálló est megtartására. „Talán akkor jutott eszembe, hogy megkérdezzem magamtól: Ki vagyok én? Miért is vagyok színész?" – emlékszik vissza Békés Itala. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tóth Krisztina legújabb regénye disztópia. Persze nem a jövőt olvashatjuk ki belőle, hanem a jelent látjuk általa élesen. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Metafizikai horror, az (irodalmi) élet kisszerűsége, társasjáték-szubkultúra és autofelláció Bartók Imre legújabb regényében. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Olga Tokarczuk magyarországi recepciója a kezdeti megkésettség után az irodalmi Nobel-díjnak köszönhetően vett pozitív fordulatot. Pályakép és előzetes, nem csak a magyarul megjelent művek fényében. VAS VIKTÓRIA ESSZÉJE. Tovább a cikkhez
Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regénye igazi bestseller immáron harmadik éve Magyarországon is. Mi a titka a töretlen sikernek? Ezt próbáljuk megfejteni. BORSOVSZKY ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem kellett sokáig várnia a hazai olvasóknak, hogy a feminizmus egyik alapkötete magyarul is hozzáférhetővé váljon. Mindössze 58 év kellett hozzá. Vajon mennyire friss Betty Friedan műve? Vagy mennyire avult el? RÉZ ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző - illetve elbeszélője - előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Amerikában és Nyugat-Európában is gyors növekedésnek indult a kamaszkorukban (sőt előtte) nemi átalakító, az ő megfogalmazásukban helyreállító kezelésért folyamodó fiatalok száma. A jelenséget nemcsak az egészségügyi statisztikák szakértői, hanem a gendertudomány kutatói és a feministák is vizsgálják. És persze a politikai értelmezők is rávetették magukat. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mátyás Győző Szökevények című bűnügyi regényének június elsején volt a bemutatója az Írók Boltjában. Fájdalom, hogy a szerző már nem ülhetett ott M. Nagy Miklós szerkesztő és Csíkvári Gábor, az ELTE nyugalmazott tanszékvezető tanára mellett az asztalnál. BORSOVSZKY ÉVA AJÁNLÓJA. Tovább a cikkhez
