Ian McEwannak, a kortárs brit irodalom ismert és elismert alakjának művei olvasók és nézők köreiben egyaránt népszerűek. A Scolar jóvoltából már kilenc könyve jelent meg magyarul. A Mézesmadzag című regény pedig már a második kiadását éli. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tor Ulven Türelem című verseskötete egymást cáfoló mozzanatok mentén szerveződik. A halál elevenségbe burkolózik, az élet megdermed. Testrészek vannak, test, amihez tartozhatnának, nincs. Mindeközben a versbeszélő szándékosan kerüli az olvasó tekintetét. SZABÓ DÁRIÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy halhatatlan barátság és két lány felnövekedésének, útkeresésének története. Izgalmas női fejlődésregény, s nem mellesleg egy híres író-filozófus életének, indulásának háttere. Korrajz és intimitás. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Korokon és térképeken át trappol oda-vissza Schein Gábor legújabb könyvében egy rinocérosz, s jövés-menése nyomán legalapvetőbb viszonyainkkal és ítéleteinkkel szembesülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„… az emberiség elveszíthet mindent, amire szüksége van és amit értéknek tekint. Ezen a bolygón egyedül mi, emberek vagyunk képesek arra, hogy világokat teremtsünk, aztán elpusztítsuk ezeket a világokat.” VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Kovács Dominik és Kovács Viktor – avagy, ahogy sokan ismerik őket: a Kovács ikrek – a Nyílt Fórum drámapályázat felfedezettjei voltak. Mostanra a magyar drámairodalom fontos alkotóivá váltak, számos sikerük közül csak egy, hogy Jégtorta című darabjukat most mutatta be a zürichi Theater Winkelwiese. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című novelláskötete a valóság és az őrület határára visz minket. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Tények és Tanúk sorozatában Illés Klára népművelő saját családja múltját tárja fel a szüleivel készített életútinterjú, levelezés és napló közreadásával. A háború, a kitelepítés, a paraszti életforma átalakulása és eltűnése a személyes sorsokban mutatkozik meg. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Baljósan forró nyári este a Trombitás-kertben. A kések a kolbászos pizzába hasítanak, a limonádé pezseg a poharakban. Hét magyar krimiíró ül egy asztal körül. A gyilkosság módját latolgatják. A célkeresztben egy kritikus. Bűne, hogy megint feltette az unalomig ismételt kérdést: létezik-e magyar krimi? CSERHÁTI ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Guzel Jahina nagyregényének helyszíne egy volgai német telepesfalu, ideje pedig az 1910-es évek végétől kezdődő két évtized. Az idő, a tér és az emlékezet Jacob Bach, a főhős birtokában van, egészen addig, míg ő maga el nem távolodik a falutól. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Honnan ismerős vajon ez a világ? Aztán beugrik: Hitchcock! Az ő műveiben ennyire izgalmas a profi történetmesélés, a feszültségek felvezetése, kitartása, lecsengetése, miközben a (mozgóképi) szöveg mélyén ott rejlik az emberi tudat és világ nyugtalanító bizonytalansága. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A 2080-as években egy történész interjúkat készít napjaink és közeljövőnk számos szereplőjével, és ezekből bontakozik ki a klímaváltozás és az annak nyomában járó társadalmi változások rémes világa: egy reális antiutópia. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Rengetegszer elkezdtem és befejeztem A Pál utcai küldetés című könyvet, de még most sem vagyok biztos abban, hogy elolvastam az egészet. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A három kisregényt mondhatnánk zsengéknek, hiszen a hatalmas életmű legelején születtek, de azért nem úgy zsengék, hogy a szárnyait próbálgatta volna bennük Molnár Ferenc. Sokkal inkább a saját íróiskoláját alapozta meg, ahol ő volt a tanár és a tanítvány, és ő írta a tankönyvet is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nincs izgalmasabb, meglepőbb és kényelmetlenebb dolog a tényeknél: Az elátkozott köztársaság után, most nagyszerű Tanácsköztársaság-könyvével is ezt bizonyítja Hatos Pál. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
