Nem szokványos kritikusi feladat: szigorú szemmel ítélni egy ovisoknak szóló, egészestés rajzfilmről, amelyet alkotói eredetileg huszonhat részes tévésorozatnak szántak, s amelyről a próbavetítések után derült ki, hogy füzérként is remekül működik a célközöségnél. KŐHEGYI ILONA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az egri vármúzeum időszakos kiállítása széles merítésből válogat, alapos és gazdag művelődéstörténeti áttekintést nyújtva a tizenkilencedik század végi és huszadik századi magyar játékkultúráról. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szellemes cím, rendkívül könnyed, finom, mókás, eredeti rajzok – nagyszerű érzés először kézbe fogni a Gréta garbóját, Finy Petra Holló Anna által illusztrált verseskötetét. Aztán ez a lelkesedés kissé csitul. Nem baj, még így is elég jó kötet. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A nagy zöld mogorva ogréról csak az nem hallott, aki az elmúlt évtizedet átaludta egy barlangban. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Lezser profizmus, pimasz játékosság – kell-e több egy gyerekvers-kötethez? Lackfi János, a szakmai díjakkal alaposan elhalmozott virtuóz versgyáros (és nem mellesleg: kiváló író, műfordító, drámaíró) új verseskötetében még szemtelenebbül cifrázza, mint eddig. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az értő és érzékeny válogatásnak köszönhetően csecsemőszínháztól nevelési programokon át bábjátékig és probléma-darabokig sokféle előadást láthattak a kaposvári gyerekek és fiatalok, a hazai és külföldi szakemberek. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az első teljes egészében számítógéppel megalkotott animációs film, a Toy Story tizenöt évvel a méltán hatalmas sikerű első darab után trilógiává bővült. Tudják-e tartani a szintet a Pixar zsenijei? – a kérdés merőben költői. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A darabbeli, Babérossy Leander-féle társulat Ügyelőnője (a jó humorú Nagy Anikó) kacsintva kér elnézést az Othello-betét egy szál színpadi nézőjétől: Mi nagyon rosszak vagyunk! Az előadás is rá-rászorul az elnézésre. De nincs nagy vész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem tudom, nem is számoltam, hány éve játszhatott utoljára Csákányi Eszter gyerekeknek szóló előadásban, mindenesetre úgy saccolom, még kaposvári színésznő korában. A Keresztanya azt bizonyítja, nem jött ki a gyakorlatból. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Feszített ütemben, bőrig ázva, de jó hangulatban nézte a szakma egymás előadásait Kecskeméten, a Magyarországi Bábszínházak X. Találkozóján. A szakmai zsűri nem finomkodott, de az általam megkérdezett gyerekek még szókimondóbbak voltak. TÓTH ÁGNES VERONIKA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Nanny McPhee visszatért. Íme, Emma Thompson második, mágikus átváltozása lógó fogú, bibircsókos asszonyságból derűs, negyvenes szépasszonnyá. A háttérben tehetséges, kiskorú pankrátorok. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kevés olyan színházi fesztivál van, ahol mutatóba is alig találni nem szakmai nézőt. A kecskeméti Ciróka Bábszínház idén tizedik alkalommal megrendezett seregszemléje ilyen. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Múzeum kertje ma már inkább csak egy álmos zöld falat a belváros szívében, de eredeti funkcióját tekintve Budapest egyik frekventált, nyüzsgő találkozóhelye volt. A Múzeumok Majálisa ezt a pezsgő hangulatot igyekszik visszalopni a kertbe, már ha az égiek is így akarják. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ártalmatlan kardcsörték, szellemes szóváltások és egy könnyed, bájos románc – a Robin Hood-filmek ezen állandó alapelemei egytől-egyig hiányoznak Ridley Scott véresen komoly feldolgozásából. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Málnácskapiros, nádszálzöld, éjmélykék ruhába öltöztette Bagossy László meséjét Takács Mari. A Sötétben Látó Tündér kivételes erejű színházi előadásmódján túllépve a mesebeszédből színpompás mesekönyv, önálló mű lett. SZILÁGYI ZSUZSA CIKKE. Tovább a cikkhez
