Görög Veronika huszonöt mesét közöl, melyből Berki János ötöt cigány nyelven mondott el (Grabócz Gábor fordította magyarra), a többit magyarul. Amatőrként olvasom őket, a mese iránti vágyból, a recenzió is ebből az attitűdből indul. Ám ezt sok helyen felülírja maga az anyag. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A huszonnegyedik órában vagyunk: henceghetünk egy darabig azzal, hogy a régióban még mindig nálunk veszik meg a legtöbb színházjegyet, de ha nem gondolkodunk azon, hogy holnap meg azután kik töltik meg a nézőtereket, akár abba is hagyhatjuk az egészet. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az idei POSZT-on új helyszínként debütált a belvárostól kissé távol eső Zsolnay Negyed. A Független Előadó-művészeti Szövetség rendezvényei a találkozó fősodrától fizikailag és jelképesen is messze, amolyan off-off-programokként működtek a fesztiválon belül. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2000-ben jelent meg Dániában Janne Teller regénye, a Semmi, amely azóta számos országban tananyag, és alighanem az elmúlt idők legfontosabb gyerekkönyve: én A Pál utcai fiúk helyett ma már ezt adnám pubertás nebulók kezébe. KOLOZSI LÁSZLÓ INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Koto és Kaori jóval több mint egy gyerekelőadás: bevezetés a komplex színház világába. Könnyed, szellemes, fizikai színház kezdőknek, Horváth Csaba-módra. És nem mellesleg: közösségi lélekoldás, egy lírai szépségű történet és szöveg mentén. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A legfantáziadúsabb színházat a legkisebbeknek kell játszani, természetesen. Mert hiszen ők lesznek a jövendő színház nézői. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A győri Vaskakas mostanra az ország egyik legmeghatározóbb gyerekszínházi műhelyévé nőtte ki magát. Kocsis Rozi tizenöt éve vezeti az intézményt. Összegeztünk, beszéltünk mesterekről, utakról, buktatókról, gyerekekről, felnőttekről. És szóba került a nyuszi meg a farkas is. RICK ZSÓFI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Shrek mellékszereplője, Csizmás, a kandúr visszatért, de a főszereplésével forgatott egészestés animációt látva bizton állíthatjuk, ennek a macskának nem lesz kilenc élete. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Se színpad, se nézőtér, se szereplők, se közönség, se függöny, se taps – csak mese és játék, csak puszi és dal, csak a szeretetteljes kucokmeleg várja a kicsiket a Tünet Együttes színházasdi játszóházában. SZILÁGYI ZSUZSA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mint tudjuk, a mesék rengeteg rémséget tartalmaznak. A bábosok, gyermekszínháziak munkájának nem elhanyagolható része lehet a horrorisztikus elemek eliminálása, vagy legalábbis olyanforma, átstilizált megjelenítése, hogy a kis nézők sírva ne fakadjanak rémületükben. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Banga Ferenc képmutogatós táblarajzai helyett Pelsőczy Réka rendezői keze nyomán a Vaskakas bábszínészeinek karakterformáló és tárgyanimációs készsége teremt új, éltető közeget Parti Nagy Lajos meséinek – a sokszínűség arca mögé rejtve a mesterség minden csínját és fokát. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Az idén negyven évessé érett, rendkívül népszerű angol könyvsorozat bevezető nyolc darabjával jelentkezett tavasszal az Agave Kiadó. ZANIN ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Stúdió K megint előrukkolt valami nagyszerű dologgal – ezúttal kicsinyeknek. S nemcsak nekik: a gyerekeknek szóló jó művészet nem reteszeli el magát a felnőttektől. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Győr az a város (is), amely valóra váltja sokak álmait: július első hétvégéjén varázslatos világba csöppentünk, ahol minden a gyerekekről szólt. Hogy milyen lenne a világ, ha visszamehetnénk az időben, azt évente három napra mi, felnőttek is megtapasztalhatjuk. MIKLÓS MELÁNIA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Csimota Kiadó évek óta küzd azért, hogy Magyarországon meghonosodjanak a vizuálisan igényes, művészi képeskönyvek. Ebben a válogatásban olyan kiadványaikról esik szó, melyekben egyértelműen a kép az úr. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
