Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

HEGY, MOHAMED 2. rész

Hadtörténeti Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum / Múzeumok Őszi Fesztiválja
2008. okt. 28.
A Hadtörténeti Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum „kulisszák mögött” dolgozó muzeológusokat állított reflektorfénybe, akik érdekfeszítő előadásokat tartottak, és azt is tudatosították a látogatóban, hogy a múzeum sokkal több, mint a kiállított tárgyak összessége. RÁDAI ANDREA BESZÁMOLÓJA.

Az egykori laktanyából lett Hadtörténeti Múzeum épülete
Az egykori laktanyából lett Hadtörténeti Múzeum épülete

A múzeumok hátterében folyó tevékenységről és a raktárakban őrzött műtárgyakkal végzett kutatásokról általában keveset tudnak a látogatók. A Hadtörténeti Múzeum térképtárában például körülbelül félmillió térképet, atlaszt és légi fényképet őriznek. A Pincétől a padlásig: Rejtélyes jelek című program keretében a térképtár munkatársa, Hegedűs Ábel tartott előadást a katonai térképek történetéről.

Plakát a múzeum gyűjteményéből
Plakát a múzeum gyűjteményéből

A program célközönsége általános- és középiskolás diákcsoportok lettek volna, ám az általam választott időpontban a múzeum munkatársai kénytelenek voltak velem beérni. (Biztos forrásból tudom viszont, hogy más  időpontokban voltak érdeklődők.) Így sajnos nem tudhattam meg, hogy a gyerekeket mennyire kötik le a kézbe vehető katonai térképek és hogy milyen kérdéseket tesznek fel az előadást tartó Hegedűs Ábelnek. Mindenesetre én feszült figyelemmel hallgattam, és sok olyan kérdésre is választ kaptam, amire már régóta kíváncsi voltam.

Megtudhattam például, hogy a Kékes-tető 1015 méteres magasságának csak addig örülhettünk, amíg az érvényben levő Varsói Szerződés szerint a tengerszint feletti magasságokat nem a Adriai-tenger, hanem a Kronstadti-öböl szerint kellett számítani. Vagy hogy – ugyanebben az időszakban – az egymás mellett fekvő tájegységekről készített turistatérképek még csak véletlenül sem értek össze, s ha mégis, még véletlenül sem ugyanazzal a méretaránnyal készültek. Az előadás közben a Mária Terézia korában készült térképek másolatait is kezembe vehettem, s meglepve láttam, hogy a gyönyörű, kézzel készült térképeken nemcsak domborzati jelzések és a városok, falvak felülnézeti rajzai, hanem számos „Korcsma”-felirat is segített eligazodni az átvonuló seregeknek.

Hadi fotó a múzeum gyűjteményéből (Forrás: Hadtörténeti Múzeum)
Hadifotó a múzeum gyűjteményéből (Forrás: Hadtörténeti Múzeum)

Befejezésül Németh Csaba múzeumpedagógus tart nekem interaktív foglalkozást. Egy vaktérképbe kell berajzolnom Magyarország vizeit, s miközben oda-odasandítok a hátam mögött lógó térképre, Németh Csaba felvázolja a helyszínen folyó múzeumpedagógiai munka sajátosságait. Elmondása szerint a múzeumnak sok iskolás korú, fiú tisztelője van, akik a kézműves órák után szívesen térnek vissza szüleikkel, hogy megmutassák az általuk készített makett „eredetijét”. Tervezett, Erre varrjál gombot! című programjuk a lányokat szeretné a múzeumba csalogatni, ahol a részvevők a nők hadviselésben betöltött szerepével ismerkedhetnek meg.

A Mezőgazdasági Múzeum Két portré – két szenvedély (Múzeumok délidőben) című programja – melyen szintén egyedül veszek részt – Szabó Lászlót, a halászati- és méhészeti-gyűjteményt kezelő muzeológust és szenvedélyét, az orchideákat volt hivatott bemutatni. Mindenki kissé zavarban van a nagyobb létszámúra tervezett eseményen, de azért sikerül elbeszélgetnem a sokoldalú Szabó Lászlóval. Ő szervezi a múzeum orchidea-kiállításait, és otthonában több száz növényt gondoz. Örültem volna néhány képnek is, de az is lehet, hogy a diavetítő előkerült volna nagyobb közönség előtt. A program így is szolgál érdekes kuriózumokkal: például a tudósok már a szentjánosbogár foszforeszkálásáért felelős génjével kezelt orchideákkal kísérleteznek. A halászati gyűjteményben az is kiderül, hogyan fogták a vizát a mai Vizafogó utca közelében. Közben Csók Márta sokat mesél a múzeumban folyó pedagógiai tevékenységről. A Múzeumok Őszi Fesztiválján például egy építész vezetésével „szórakoztató vártörténeti sétára” indulhatnak a látogatók, s a gyerekek a Nemez van a fejünk felett című program keretében ismerkedhetnek meg a honfoglaló magyarok életével, miközben belülről nézhetnek meg egy jurtát és a sámándobokat is kipróbálhatják.

Megannyi izgalmas kezdeményezés, program, mely akár életre szóló élményt is jelenthetne a gyerekek életében. Úgy tűnik, hogy az általam végigjárt múzeumok – akár alapos múzeumpedagógiai felkészültségükkel, akár pusztán saját szakterületük iránti elkötelezettséggel és lelkesedéssel – készek a laikus látogatók érdeklődésének felkeltésére, kíváncsiságuk kielégítésére és táplálására. Már csak a látogatók hiányoznak a Múzeumok Őszi Fesztiváljáról.

Kapcsolódó cikkünk:
Rádai Andrea: Hegy, Mohamed 1. rész / Országos Műszaki Múzeum, Gázmúzeum
Kovács Bálint: Úgyis jönnek? / Múzeumpedagógiai Évnyitó – Iparművészeti Múzeum
Kovács Bálint: Akár Indiana Jones / Magyar Nemzeti Galéria, Országos Műszaki Múzeum

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek