A Pinceszínházban Euripidész Médeia című drámáját mutatták be Szenteczki Zita rendezésében. A rendhagyó adaptáció beavató színházként definiálja magát, Karsai György színháztörténész közreműködésével készült, aki nemcsak az előkészületekben segített, hanem maga is szerves része az előadásnak.

Ágens

Petrányi Luca díszletében a mágikus és a hétköznapi keveredik: a színpad közepén masszív faágy, aminek aljából piros fonalak ömlenek ki, baloldalt házi oltárra hasonlító szoborféleség, mellette (és a nézőtér belső székein ülők mellett) mécsesek égnek. Karsai birodalma a színpad jobb szélén felállított asztal, rajta olvasólámpával, mikrofonnal, hiszen nem csupán annyi a szerepe, hogy bevezesse az előadást. A produkció különlegessége, hogy a cselekmény kibontakozásával párhuzamosan zajlik annak értelmezése, vagyis Karsai mint állandó résztvevő van jelen a színpadon, gyakorlatilag ő a harmadik színész. Ez azt jelenti, hogy időnként leállítja a színészeket, vitába száll velük, instruálja őket, megmagyarázza nekik, hogy mik a motivációi, jellemvonásai az adott mitológiai szereplőnek.

A Médeia Euripidész korában megbukott, a kortárs színházban mégis gyakran játszott darab. Mindig fontos kérdés, hogy az egyes feldolgozások hogyan tudják megmagyarázni a józan ésszel felfoghatatlan gyermekgyilkosságot. Kell-e egyáltalán, hogy igazoljuk Médeia cselekedeteit, vagy elég, hogyha szimbólumként tekintünk alakjára, és meglátjuk az önérzetében súlyosan megsértett, elárult szerelmes nőt? Ebben az adaptációban két színész játssza az összes szerepet, azok összevonásával, ahogyan az minden valószínűség szerint Euripidész korában is szokás volt.

Ágens és Karsai György

Médeiát Ágens alakítja, sugárzik belőle az ősi női erő, játékában hangsúlyossá válik Médeia varázslónő mivolta. Nem is feltétlenül a bosszúvágy vezérli, hanem az elviselhetetlen fájdalom csillapításának vágya. Hiszen nemcsak feláldozott mindent volt férjéért (elhagyta otthonát, megölte testvérét), hanem segített neki hőssé válni. Ezt a végtelen fájdalmat hangosítják fel Porteleki Áron szöveg nélküli, rituális kántálásra hasonlító zenei betétei. És persze azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a személyes sérelmeken túl itt egy egész társadalom vall kudarcot a messziről jövő idegen befogadásában. Médeia, az örök „másik,” rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, és mindenek felett mérhetetlenül magányos.

Médeia karakterének intenzitását ellensúlyozzák a Makranczi Zalán által játszott férfi szereplők (Iaszón, Kreón, Aigeusz). Bár elvileg mindhárom férfi hatalmi pozícióban van Médeiához képest, mégis messze alulmaradnak vele szemben kiállás és akaraterő tekintetében, sőt valójában mindhárman nevetségesnek, gyengének tűnnek mellette. Ahogyan Karsai fel is világosítja Iaszónt: „neked sok ez a nő”, vagyis az árulása mögött nem is feltétlenül az új nő iránt érzett szerelem, hanem az a vágy állt, hogy végre ne kelljen örökké hálásnak lennie Médeiának, ki tudja bontakoztatni egyéniségét.

Ágens és Makranczi Zalán. Forrás: pinceszinhaz.hu.

Úgy tűnik, mintha Karsainak – és itt most nyilván a Karsai által alakított Karsairól van szó – közvetlenebb kapcsolata lenne a férfiszereplőkkel. A színháztörténész karakterét ugyanis talán a Médeia irányában érzett empátia miatt tisztes távolságtartás jellemzi. Míg a férfi szereplőket gyakran megdorgálja, számonkéri, akár kiküldi a színpadról, addig Médeiával jóval kevesebbet lép interakcióba. Így közbeszólásai meg tudnak maradni a humor forrásaként, nem vész el a dráma tragikus mélysége. De ez azt is jelenti, hogy valahogy mi is eltávolodunk Médeiától, aki nem tud komplex karakterré válni, hanem megmarad az erőteljes, túl szenvedélyesen szerető nő archetípusának. Ennek ellenére az előadás sikeresen aktualizálja az antik drámát, ebben szerepe van annak is, hogy az alkotók Karsai György és Térey János fordítását használták.

A Pinceszínház Médeia-előadását nézve mintha szemtanúi lennénk annak, ahogyan az olvasó (ez esetben a színháztörténész) annyira beleéli magát a drámába, hogy megelevenednek előtte a szereplők, vitába száll, beszélgetni kezd velük, magyarázatot követel és szolgáltat.

Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található.