Tóth Iván

A BÖGÖLY ÉS A NEMES PARIPA ESETE
Gyáni Gábor: Nemzeti vagy transznacionális történelem

Gyáni Gábor feltárja, hogyan zabolázta meg a múltat monolitikus egységként őrző (nemzeti) kánonhagyomány a változást és az ismeretlent fürkésző történeti gondolkodást, hogyan emelte azt a tudomány rangjára, és miként állította a nemzeti identitásképzés szolgálatába, például a tantermekben. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

(FEL)HASZNÁLHATÓ MÚLT, AVAGY A TÖRTÉNÉSZEK TRÓNFOSZTÁSA
Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű)

Nemrégiben a magyar származású amerikai írónő, Kati Marton így felelt arra a kérdésre, hogy mi volt a célja legújabb történelmi regényével: „Rá akartam világítani arra, hogy a történelmet nem hagyhatjuk meg csak a történészeknek, az életünk részévé kell tennünk, különben a történelmi hibákat folyamatosan ismételni fogjuk.” Jelentem, elkésett: a történelem már jó ideje nem a történészek hatáskörébe tartozik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ARS HISTORICA
John Lukacs: A történetírás jövője

„Egész pályám során két különböző, bár párhuzamos és egymást gyakran átfedő érdeklődésem volt. Az egyik: hogy különleges történelmi leírásokat alkossak. A másik (amire ez a könyv is példa): a szüntelen töprengésem azon, hogy valójában mit is jelent a történelmi tudás – és aztán kikristályosodott bennem egy történelemfilozófia.” TÓTH IVÁN ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

EGY „CSUDÁLATOS NÉPISME”
Ibn Fadlán: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról

Tűzhöz hasonlatos vörös felhőkről, melyekben emberekhez hasonló jelenések csapnak össze karddal és lándzsákkal, egy óriásról, akinek a puszta látványától gyermekek rogynak össze holtan, s még sok más csudálatos dologról olvashatunk Ibn Fadlán immár magyar nyelven is olvasható útibeszámolójában. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez