Gyáni Gábor feltárja, hogyan zabolázta meg a múltat monolitikus egységként őrző (nemzeti) kánonhagyomány a változást és az ismeretlent fürkésző történeti gondolkodást, hogyan emelte azt a tudomány rangjára, és miként állította a nemzeti identitásképzés szolgálatába, például a tantermekben. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE.
Tóth Iván
A BÖGÖLY ÉS A NEMES PARIPA ESETE
(FEL)HASZNÁLHATÓ MÚLT, AVAGY A TÖRTÉNÉSZEK TRÓNFOSZTÁSA Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű)
Nemrégiben a magyar származású amerikai írónő, Kati Marton így felelt arra a kérdésre, hogy mi volt a célja legújabb történelmi regényével: „Rá akartam világítani arra, hogy a történelmet nem hagyhatjuk meg csak a történészeknek, az életünk részévé kell tennünk, különben a történelmi hibákat folyamatosan ismételni fogjuk.” Jelentem, elkésett: a történelem már jó ideje nem a történészek hatáskörébe tartozik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
ARS HISTORICA John Lukacs: A történetírás jövője
„Egész pályám során két különböző, bár párhuzamos és egymást gyakran átfedő érdeklődésem volt. Az egyik: hogy különleges történelmi leírásokat alkossak. A másik (amire ez a könyv is példa): a szüntelen töprengésem azon, hogy valójában mit is jelent a történelmi tudás – és aztán kikristályosodott bennem egy történelemfilozófia.” TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
FIRENZE ÉS EGY ÜVEG CHIANTI Charles FitzRoy: Reneszánsz Firenze napi öt forintból
Jól emlékszem a szúrós pillantásra, amit egy sienai fiatalember vetett rám, amikor sok évvel ezelőtt Firenze bájairól áradoztam. Bezzeg, ha korábban kezembe kerül egy ilyen útikönyv! És ez még akkor is igaz, ha itineráriumunk az 1490. esztendő városába kalauzol el. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
DIKTATÚRÁK ÖLELÉSE Ungvári Tamás: Bűnbeesés után
A történettudomány egyik legnagyobb kihívása a hitleri és sztálini diktatúrák anatómiájának feltárása és a két rezsim okozta, nemzedékeken átívelő trauma elbeszélése. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
IN HONOREM SZEPESSY TIBOR Előadások a 80 éves Szepessy Tibor tiszteletére / Eötvös Collegium
Vészterhes időkben –1949-ben – ígéretes ifjú tehetségként nyert felvételt az Eötvös József Collegiumba Szepessy Tibor klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító. TÓTH IVÁN ÖSSZEFOGLALÓJA.
Ó- ÉS KÖZÉPKORI SKIZOFRÉNIA Benke József: Az ó- és középkor egyetemei
Egy egyiptomi írnokokat ábrázoló ókori dombormű és a firenzei Santa Maria Novella kápolna középkori tudományokat felsorakoztató oltárképe „kápráztatja” el az olvasót Benke József Az ó- és középkor egyetemei című könyvének borítóján. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
NÉMETORSZÁG KÉT ARCA Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban (1918-1945)
„Esküszöm: minden erőmet a német nép boldogulására fordítom, a német nép alkotmányát és törvényeit betartom, a rám rótt kötelességeket lelkiismeretesen teljesítem, s hivatalomat pártatlanul és mindenkivel szemben igazságosan látom el.” Adolf Hitler kancellári esküje. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
EGY „CSUDÁLATOS NÉPISME” Ibn Fadlán: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról
Tűzhöz hasonlatos vörös felhőkről, melyekben emberekhez hasonló jelenések csapnak össze karddal és lándzsákkal, egy óriásról, akinek a puszta látványától gyermekek rogynak össze holtan, s még sok más csudálatos dologról olvashatunk Ibn Fadlán immár magyar nyelven is olvasható útibeszámolójában. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ VIII. Magyar Ókortudományi Konferencia, Szeged
Nyolcadik alkalommal gyűlt össze a magyar ókortudomány színe-virága, ezúttal Szegeden, hogy két év után ismét komolyabb életjelet adjon magáról. TÓTH IVÁN CIKKE.