A cím macskakörmök közé kívánkozna. Idézet. Zsámbéki Gábor kíméletlen pontossággal olvasta a kíméletlen Brechtet, és a drámaszöveg kátéjához szinte maradéktalanul konzekvens, egyben szuverén előadást hozott létre. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A szerző újabb, életet-életeket áttekintő számvetésregényeiben rövid, határolt időkeretek (Négy hét az élet, 2011 stb.) és a bennük felidézett hosszú évtizedek ütköztetését oldja meg változatos narrációs technikákkal. Ezúttal hét napba sűrűsödik negyven esztendő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A háttér érdekesebb, mint az előtér. Többet mond, amit elhallgatnak, mint amit kikiáltanak. Jobb, ha borul a forma logikája, mint ha fennáll. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
1956 augusztusában indulni hosszabb erdélyi útra, 1989 júniusában, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor járni Párizst: az utazás, a távollét nem könnyű leckéi. Nemes Nagy Ágnes útinaplóinak kötetét e két úttal kapcsolatos szövegek fogják közre. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A fiatal Petri György jobbára folytathatatlannak tartotta a József Attila-i hagyományt. Az előadóest nem foglalkozik ezzel az irodalomtörténeti kérdéssel. A két költő verseiből igyekszik létrehozni folyam(at)ot. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Az életrajzi énnel nem egykönnyen megfeleltethető, de határozott sziluettű lírai beszélő intézi a külvilághoz és önmagához a legtöbb vers töprengőn összegző szövegét. A lecsupaszított beszédhelyzetek tiszta grammatikája áttetsző, egyben a lélek megfejtésre váró titkosírása. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
Lehet véletlenszerű, de inkább a késő ötvenes, érett hatvanas éveibe érkezett generáció mostanra kiforrott mérlegelő számvetése a 1970 körüli időkre visszapillantó számos új regény. Ezek legtöbbje idősík- és látószög-szembesítő technikával készült. Gyukics Gábor első regénye is. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A kitűnő regényötlet öröme és a nyomában járó koncepció erélye olyannyira eluralkodott a könyvön, hogy végül az ötlet és a koncepció íródott meg, de nemigen lett belőle könyv. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Nem fonóban: hangárban. Csak a zord idő miatt ott, mert a tervek szerint a hangár előtt, szabadban. Ősztől bizonyára a Jurányi kőfalai közt. Rugalmas darab ez, érvényes, szép mese: bárhol el lehet színházilag mesélni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Vélhetnénk, nem nyáresti szabadtérre való e kórterem-dráma. De a lemondó félelem, a halálos betegség lidérclete helyett mintha a szentivánéji tündérvízió életigenlése, koboldvilága költözött volna a fáktól, bokroktól körülölelt színpadra. Városmajori álom. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A kis csótány helyes jószág, csak későbben fejlik szokott pimasszá. Irtani szükséges. De nem a „kiirtani” szó az első, melyet az emberiség szótárából ki kellene irtani? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Patrónusa egyházi döntés folytán a szentek közösségét kényszerült elhagyni, mert a történeti kutatás szerint nem is élt soha. Gál Kristóf önszántából fordított hátat a színészi pályának, hogy rendőrnyomozóként keresse élete értelmét. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Az író, a tárcaműfajnak ugyancsak mestere, úgy vállalta 1999-ben a gasztropublicisztikai felkérést, hogy sorozata ételeknél és éttermeknél is fontosabb szerepet szán a kultúrának. Állta a szavát, s a nemrég könyvbe fogott kisprózákkal még „önéletrajzi regényt” is nyújt. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE.
Különös benyomás: e kötetnek nincs elég önbizalma. Holott nem is egy kötet, hanem (Kettős verseskönyv, 1980–2014). De nem dupláz: felez. Címe is szelve olvasandó. Két-két szava idézetként jelöli első és második részét: York napsütése; Zengő tombolás. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A szerzői kézjegy félreismerhetetlen. A címszerkezet, regényötlet Egressy korábbi prózájából származik; a Reviczky és a Portugál című színdarabok írója e két téma- és motívumkört is alaposan újrahasznosítja. A terjedelmes mű inkább alapképletével nyer meg, nem a magasabb matematikájával. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.