A Szemfényvesztők felforgató könyv. Felzaklató. Megrendítő. Fájdalmat keltő. Irodalom, korrajz, filozófia. Szíjj Ferenc fordította. Nincs menekvés előle. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Hosszú, ráérős snittek, filmszerű leírások tapogatóznak egy-egy kinagyított jelenetben, Javier Marías regényében, valahol az Antonioni-Buñuel-talán Almodóvár tengelyen, az utóbbi esetben azzal a kitétellel, hogy bár indulatok és szenvedély bőven kavarog a szövegtérben, színek alig jelennek meg a kép- és mozgókép-leírásokban. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Nyáry Krisztián intézmény: egy brand, aki az amúgy igen gyakran és előítéletesen felszínesnek, frivolnak, kultúrán alulinak tartott Facebook-kommunikációt a jó néhány hónapja rendszeresen megjelenő virtuális irodalmi képeslapjaival jelentősen átírta. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Játékos ötlet a többes szám első személy. Megtornáztatja a figyelmünket, ez is kétségtelen. De a leginkább nyilvánvaló a fluidum-szerű „mi” egzisztenciális dilemmája: az a közösség, amin hol belül, hol kívül találja magát az olvasó. Néha dönthet felőle, és néha nem. Csakúgy, mint az elbeszélő. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Impresszionista szertelenséggel keveri a szerző a krimi-író életének epizódjait: írásaiból idézeteket és áthallásokat, levelezéséből villanásokat, melyeket saját, hektikusan felötlő véleményével tálal. A könyv nem tud monográfiává mélyülni, sem életrajzzá szervesülni. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Patti Smith a punk-rock nagyasszonya, aki túlélte. Ő maga is megállapítja ezt, amikor visszatekintve – felteszem – ugyanazt az ősrobbanást láthatta a hatvanas-hetvenes évek Amerikájának intellektuális és művészi életében, amit az olvasó is érzékel szinte zsongó aggyal. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Két lány Helsinkiben. Nyár. Éjszakai bár-körtúrák. Nappal túlságosan érződik a bőrük kipárolgásán az a tömérdek gyógyszer. A depresszió és a pánik különböző variánsai. De mikor szerelmesen összebújnak, színes vattacukrokról álmodnak, az állatkertről; kis, játékos habzsolásról. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Vannak titkai és rejtett tartalékai egy forgatókönyvnek, bár többet kell értük ásni-vésni, mint bármely más műfaj esetében. Rengeteg hiátust: képi megoldást, zenét, színészi játékot kell az olvasói képzeletben hozzátenni, hogy életre keljen, valóban összefüggő textussá váljon. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Sokszereplős könyv. Nem Koestler asszonyainak hosszú sorára gondolok, hanem sokkal inkább arra, hogy hányan írták a történeteket, azok kulturális-társadalmi-történelmi hátterét, és hányféle döntést kell meghozniuk azoknak, akik részt vesznek ebben az (írói) aktusban. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Balbec Beachen megeshet, hogy tejhabbal kapja a kávét, aki kifejezetten tejjel kérte. Megbújik spleen is jócskán a derű és (ön)irónia homlokzata mögött. Hűvösek az esték, és magányos a szerző, akit nem a legrangosabb lap foglalkoztat épp. Olvasója mégis ide vágyik. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Nevezhetjük flownak, önfeledtségnek, a közös alkotás örömének, a lényeg: lendületes és szenvedélyes sodrásba vonz ez a könyv. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Görög Veronika huszonöt mesét közöl, melyből Berki János ötöt cigány nyelven mondott el (Grabócz Gábor fordította magyarra), a többit magyarul. Amatőrként olvasom őket, a mese iránti vágyból, a recenzió is ebből az attitűdből indul. Ám ezt sok helyen felülírja maga az anyag. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Rendkívül sűrű szövetű Kiss Gabriella negyedik színházi tanulmánykötete. Hatalmas szakirodalomra támaszkodik – a hosszú bibliográfiai listánál jóval nagyobb, könyvtárnyi olvasmányanyagot és előadásokra vonatkozó ismeretet mozgatott meg a szerző. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Jon Fosse szövegei olyanok, mintha lábunk alatt a hétköznapi valóság talaja szétrepedezne, és a megnyíló hasadékok szélén ott állnánk mi, olvasók. Lebámulunk a mélységbe. És beleszédülünk. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Elegáns és egyszerű a cím, és még játékosság is van benne. Azon tűnődöm, vajon Velencét tekintsem megszemélyesítettnek, vagy Goldoni szerepel itt úgy, mint egy hosszú lejáratú és bonyolult kulturális jelenség. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.