Imponáló kiállítása és gazdag képanyaga a könyvszekrények díszévé teszi e kötetet. Ám mint történeti összefoglalás gyarló, s legfőbb érdekessége abban rejlik, hogy a honi színháztörténet-írás majd’ mindahány problémája kiolvasható belőle. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
“Beszélgetés Babits Mihályról születésének 125. évfordulóján” – állt a meghívón, s bár a november végi dátum még odébb van, az ürügykereső számmisztika fontos ügyet szolgált. Rendhagyó irodalomóra Sipos Lajossal. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Krúdy Gyula utolsó otthonának szomszédságában hangszeres zene, dal, vers és próza idézte az évfordulós folyóirat és a muzsika oly fertilis kapcsolatát. Derűs csapongás paródiától tündértáncig. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Művészien kidolgozott, körömhegyig esztétizált és erotizált előadással puhítja Szikora János Esterházy frappírozóan okos, olykor már direkte bölcs komédiáját. Az élmény színházszerű, ám a legjobb szándékkal sem helyettesítheti a szerző felolvasásainak fanyar mámorát. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
A kevéssé fantáziadús cím felettébb anyagerős kiállítást takar: együtt tanulmányozható e tárlaton minden tárgyi emlék és adat, amit csak Mátyásról szólván egy kiművelt emberfőnek ismernie ildomos. A király, aki sosem ette le a ruháját. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Az utóbbi években a magyar múzeumlátogatók is megismerkedhettek luxuriózus tárlatokkal, fölfedezhették a kiállítási tereken tobzódó dúslakodás örömét. Ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum tette közszemlére kincseit; a Nyugat tárgyi emlékeihez vonz az irodalmi ereklyetisztelet. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Rokonszenves, tehetségben korántsem szűkölködő, prózai játékban majd’ mindvégig színvonalas produkcióval vendégszerepelt Pesten a csíkszeredai társulat. Fájdalom, a La Mancha lovagja musical! LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Kirobbanó sikert aratott Puccini áriáival Pesten a népszerű és kulturált tenorsztár, Roberto Alagna. Bár a tapsokat vitán felül megszolgálta a rokonszenves művész, a kritikusi észlelet ezúttal csak ritkán került összhangba a közönség lelkesedésével. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A punk hegedűművész – akárcsak az összes fellépésén – Budapesten is módszeresen destruálta és dekonstruálta a megcsontosodott koncerttermi tradíciókat. És persze hangicsált is mindeközben: hasonlíthatatlan tónussal, elsöprő elánnal és megejtő, kamaszos bájjal. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A Kézirattár új kincseiből rendezett kamaratárlatot a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az állományvédelmi okok miatt csak röpke két hetes kiállítás bemutatja Berzsenyi Dánielt, a költőt, gondolkodót és “ojto tsinyálót”. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
A halott Buoso Donatinak felkötik az állát, a miénk viszont leesik. A kolozsváriak produkciója nyíltszíni csoda, minden ízében kidolgozott dévaj mulatság, s ami a legmeglepőbb: Purcărete rendezése meg sem kísérli maga alá teperni Puccini egyfelvonásosát. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
In memoriam Kaffka Margit és Lesznai Anna – ez volt az alcíme a PIM Felolvasószínházában előadott lelkiismeretes és szolid szövegkompilációnak. Két telivér színésznő remeklése és egy potenciális hangjáték körvonalai. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Egy hangját próbálgató zseniális pályakezdő komponista operája szerelmesei között vacilláló címszereplővel, az ízetlenséggel kokettáló rendezésben, ingadozó középtenorral. Puccini második operájának magyarországi bemutatója. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Kissé erőltetett hivatkozással, az európai bemutató 50. évfordulójának ürügyén került most elénk Bernstein ötvenegy esztendős zenés színpadi örökéltűje. De hát mióta kell indok a West Side Story elővezetéséhez? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Két szomszédos, ám az érintkezéstől ódzkodó tudományterületről válogatta tanulmánykötetének témáit Erős Ferenc. Írásai nemcsak a szociálpszichológia és a pszichoanalízis szótárainak egyezéseit fürkészik, hanem a vérben tapicskoló huszadik század történetét is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.