2003-ban a berlini Magyar nagykövetség felkérte a festő Nádlert István, készítsen sorozatot Ligeti György 80-ik születésnapjára Az anyag most gyönyörű kötetben összegyűjtve tanulmányozható, előszóként Ligeti 1991-es önvallomása szolgál. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Egy szabadtéri operaelőadás köztudottan rengeteg esetleges mozzanattal jár, a színpad és a nézőtér kitéve az időjárás kénye-kedvének, a hangok meg rettentő torzulásokat szenvednek el a mikrofonoktól, hangszóróktól. Nem volt ez másként ezen az estén sem. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
Aki annak idején jelen volt a Kurtág György 80-ik születésnapjára rendezett koncertsorozaton, joggal érezhette, hogy zenetörténeti események részese. Most felelevenítheti emlékeit, hiszen a Budapest Music Center kiadásában immár elérhetők az ott elhangzottak egyes részletei. CSONT ANDRÁS CIKKE.
Az erősen középszerűre sikerült Borisz Godunov után a moszkvai Helikon Színház egy rendkívüli előadással búcsúzott a miskolci közönségtől és tette fel a koronát a fesztiválra. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
Noha az 1866-ban bemutatott darab alapvetően vígjáték, Andrzej Bubien rendező komolyan vette a címét. És nagyon jól tette. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
A mű keletkezéstörténete, színpadi sorsa köztudottan egyike a legbonyolultabbaknak. A szerző két változatban is megírta, barátja, Rimszkij-Korszakov ötször is meghangszerelte, míg Dmitrij Sosztakovics 1940-ben készítette el a maga verzióját. A moszkvai Helikon Színház ezt a ritkán játszott változatot hozta el. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Nagyopera egy zongorára, szamovárra, egy sokfunkciós fátyolra, egy tucat főt számláló kórusra, valamint obligát gitárra – valahogy ekként összegezhetjük a Szadko csontra húzott miskolci előadását, a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Tanszékének megvalósításában. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Manapság divattá lett, hogy címet is adnak egy hangversenynek, az Óbudai Danubia Zenekar Mesék a zenében feliratú koncertjén Héja Domonkos vezényletével Humperdinck, Prokofjev és Stravinsky mesealakjai vonultak fel. CSONT ANDRÁS CIKKE.
A Claudio Monteverdi és Eötvös Péter Madrigálkomédiák elnevezésű műveiből összeállított műsor dramaturgiája egyszerűnek mondható: a mantovai mester fájdalmas, tragikus hangú drámái után a 20. századi utód két parodisztikus kompozíciója mintegy szatírjátékként működött. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
Myung-Whun Chung dirigálásával az egykori NDK egykori büszkesége, a drezdai Staatskapelle klasszikus felépítésű koncertet adott: nyitány (Weber: A bűvös vadász), versenymű (Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466), végül egy nagyszabású szimfonikus alkotás (Brahms: 4. szimfónia). CSONT ANDRÁS CIKKE.
Japán vendégművészek uralták a MÁV Szimfonikusok koncertjén a pódiumot; Yuki Miyagi vezényletével Wagner-Brahms műsort hallhattunk, Rachmaninov 2. zongoraversenyének szólistája Yuki Kurashima volt. CSONT ANRÁS KRITIKÁJA.
Preludio sinfonico, Capriccio sinfonico, Messa di Gloria – e műveket még talán az sem hiányolja a repertoárból, aki tudja, hogy Puccini alkotta őket. Nicola Luisotti a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara élén most két csokorra valót dirigált a mester zsengéiből. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
„Had’ jussanak a tanulók a tanulás első egynéhány évében olyan előadási művekhez, amelyekben a népi zene keresetlen egyszerűsége annak dallambeli és ritmusbeli különösségével együtt megvan” – írta Bartók az UMZE 1932. január 20-i koncertjének műsorfüzetébe a Negyvennégy duó sorozatáról. CSONT ANDRÁS CIKKE.
A Mérei Anna rendezte film mintha olyasmit sugallna, hogy korunk egyik legnagyobb zenei egyénisége folyton a város járja egy hatalmas hófehér csellótokkal a hátán, ezen kívül nemigen történik vele semmi, és feltehetően már nem is fog. Ám ezt valahogy vonakodik elfogadni az ember. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
A zenebolond számára a tavasz immár négy éve hasonlóan alakul: nagyjából februártól izgatottan várja Grigorij Szokolov következő fellépését. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.