A magyar irodalom története leírható a kultuszok történeteként is – valami ilyesféle gondolattal zárhatjuk le a jeles irodalomtörténész és kritikus roppant izgalmas, szinte regényként olvasható tanulmánykötetének búvárlatát. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS BÍRÁLATA.
Bán Zoltán András
BÁLVÁNYOK MÁKONYA
MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK Szávai János: A kassai dóm. Közelítések Márai Sándorhoz
Sok érdekes vagy legalább is releváns kérdés, melyek szinte egyikére sem kapunk választ – nagyjából így összegezhető a Márai Sándorról szóló új esszékötet. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
A TIZEDES MEG A PECSÉTEK Zalán Tibor: Katonák, katonák / Tomcsa Sándor Színház – Thália Színház
Egy revolverrel filozofálgató tizedes meg a többiek – így foglalhatnánk össze Zalán Tibor eredetileg 2006-ban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban bemutatott, s most egyetlen estére Pesten vendégszerepelt drámájának alaphelyzetét. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
KAOTIKUS UNALOM Csehov: Sirály / Bárka Színház
Amikor a Trepljovot játszó Balázs Zoltán a végső nagyjelenetben már-már egy orosz Mokány Berci szenvedélyével a fejére zúdít egy kancsó vizet, és ott áll a nagy érzeményektől csöpögő fejjel, a Recenzens azt gondolta, ennél mélyebbre már nem süllyedhet a Szász János rendezte előadás. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
EGYSZEMÉLYES MASZKABÁL Tatár Sándor: Bejáró művész
Tatár Sándor, noha távol áll tőle az epikus költészet, és megszólalása nagyon is egyes szám első személyű, sokat tesz azért, hogy megőrizze inkognitóját. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
RÉMÁLOM Munkácsi Miklós: Holtak kalendáriuma
Mario Puzo maffiatörténetei, Jókai kalandszövése, Moldova epizódtechnikája, Zola naturalizmusa és a legszadistább képzeletű ponyva megoldásai keverednek zavarosan Munkácsi Miklós új regényében. Szex, bűnözés, zsidóüldözés, kommunizmus, fasizmus – mindez minősíthetetlen nyelven, vérlázítóan alantas ízléssel összepacsmagolva. Mélypont a kortárs magyar irodalomban. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
GÉZENGÚZOK Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
Nagy az isten meseállatkertje. És a medvék, rókák, nyulak mellett többnyire a lovak játsszák benne a főszerepet: táltosok, beszélő csődörök, továbbá a magas irodalomban Rosinante, vagy Swift okos lovai, nem is beszélve a trójai falóról. Czigány Zoltán két új paripával gazdagította a nagyszerű bestiáriumot. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
AZ ÉLET FÁRADT CSÁSZÁRA Szomory Dezső: Horeb tanár úr
Szomory közepesen elfeledett nagy alakja irodalmunknak. Horeb tanár úr című prózája 1934-ben jelent meg először, és eddig utoljára. A Múlt és Jövő Kiadó ezzel indította életműsorozatát. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
ÁRVÁCSKÁK Faur Anna: Lányok / 39. Magyar Filmszemle, Moveast Nemzetközi Filmfesztivál Pécs
1997. novemberében két 14 éves lány egy vizespalackkal leütött, majd úgynevezett holdjáró cipőjével agyonrugdosott egy taxisofőrt. Ez a valós esemény adja az alapját Faur Anna debütáló játékfilmjének. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
ARKANGYALOK ÖSSZEESKÜVÉSE A Holmi Nyugat-száma
„A Nyugat nekünk magyaroknak a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk” – írja Ottlik Géza egyik esszéjében. Az 1908-ban indult folyóirat idén száz éves. Erre emlékezik a Holmi legújabb, januári száma. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
ESETLEGESEN Erdős Virág: Eurüdiké
Erdős Virág új kötete nagy részében megbízható alapanyagokból, az európai kultúra paradigmatikus eseményeiből dolgozik; Eurüdiké mitologikus sztorijához bibliai történetek társulnak: Jézus születése, a háromkirályok látogatása, Noé állatmentése, Salamon király menyasszonyszerzése. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
TÖRTÉNELMI KÖRMAGYAR Spiró György: Árpádház – Budapesti Kamaraszínház / 7. Nemzetközi Kortárs Drámafesztivál
Bár Spiró György vitán felül a legtöbbet játszott, legsikeresebb kortárs drámaírónk, ez a darabja tizenkét évet várt, hogy színpadra kerüljön. A Budapesti Kamaraszínház vállalkozása így mindenképpen méltánylandó. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
MAGÁNMITOLÓGIA Oravecz Imre: Ondrok gödre (Az álom anyaga, első könyv)
Oravecz Imre évtizedek óta írja szülőfaluja, Szajla történetét. Egyik előző kötetében (Halászóember. Töredékek egy faluregényhez, 1987-1997) versben, most prózában próbálja megformálni ugyanazt az anyagot. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
AZ ARANYHALAK FELSZABADÍTÁSA Iskola a határon – Bárka Színház
Csak egy őrültnek juthat eszébe színre vinni ezt a több idősíkon játszódó, rengeteg szereplőt mozgató, cselekményben, filozófiában egyaránt bonyolult regényt – vélhetné a felületes szemlélő. Ám a végén azt gondolhatja, „őrültség” tán, de van benne rendszer. Talán több is. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.