A mostanában szárba szökkenő „női szempontú irodalom” nem sok magyar ősanyával dicsekedhet, pontosabban mintha meg sem kísérelné, hogy magyar tradíciókat keressen magának. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
A sors különös, de voltaképp természetes csele, hogy a 20. század legnagyobb magyar írójának életében az a könyve lett a legkapósabb, mely sokkal inkább pénzkeresői, mint irodalmi célzattal készült. Megjelent az új Krúdy-összkiadás 14. kötete. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
A pécsi folyóirat egyike a legigényesebb kortárs magyar irodalmi fórumoknak. Ráadásul jelentős mértékben foglalkozik a szomszéd országok kultúrájával. Ezúttal a boszniai irodalom áll a középpontban, a szövegeket Radics Viktória válogatta és fordította. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Hatalmas a magyar fordításirodalom, majdnem akkora, mint költészetünk. Ehhez arányítva elenyésző a teoretikus vagy a fordítással mint szakmával foglalkozó műhelymunkáink száma. Az új kötet e téren ad igen jelentőset. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Bogáncs, Tüskevár, Kele – mindenki ismeri az író ifjúsági regényeit, sokan az ő leírásaiból kaptuk első irodalmi élményeinket a természetről. De a költő Fekete István műve ismeretlen maradt. Mindeddig. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Kassák Lajos a 20. századi magyar irodalom egyik nagy elfelejtettje, életművét eddig csak részlegesen dolgozta fel az irodalomtörténet. Standeisky Éva tanulmánykötete sok értékes adalékkal járul hozzá az egyszemélyes magyar avant-garde megismeréséhez. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Régi olvasói-kritikus igény a magyar rendszerváltás ábrázolása regényben. Most aztán megkaptuk. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
„Én egyéni képlet voltam, s az leszek, amíg élek”, e mondatot nem valamely költői naplóban, netán egy ars poeticában írta le a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusa; nem, ez az Írók Szabadszakszervezete 1945-ös igazolóbizottsága előtt elmondott védőbeszéde egyik karakteres kijelentése volt. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
A kiállítás címe olyasmit sugall, hogy a képeken megmutatkozik a mai világ a maga teljességében. Az egyik legismertebb magyar fotóművész fényképei valóban a Föld minden táján, Európában, Ázsiában, Afrikában, hegyen, völgyön, erdőben, síkon készültek. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Az 1890-ben Kolozsvárott született és 1941-ben ugyanott meghalt költő ma egyike a legnépszerűbbeknek. Szerepe van ebben az újabbkori magyarkodásnak, Trianon-utálatnak éppúgy, mint e líra közérthetőségének, egyszerű szépségének. E kötet komoly támasz lehet a tárgyilagos megítéléshez. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
A Nyugat-korszak manapság legritkábban emlegetett, az irodalom minden nemében halhatatlant teremtett nagyja feltehetően 1945 táján kezdett bele kamasz- és ifjúkorát visszaidéző önéletrajzi regényébe. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Bár Karinthy nem szerette Adyt, mégis e csodálatos sor adhatja az író feleségeiről szóló színházi este summáját. Az előadásban Györgyi Anna, Ónodi Eszter és Lengyel Ferenc lépett föl. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Tandori Dezső új könyvében – lévén részben pornó – csak úgy hemzsegnek a fekete lyukak. Ráadásul magát a regény műfaját is szinte teljesen elnyeli a nyelv fekete lyuka. Olyan könyvet olvastam, amely sajnos akaratlanul is szójátékok gyártására ösztönöz. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
„Aki mindenkit szeretett” – szól a Holmi februári számában az unokaöcs, Alexander Brody visszaemlékezésének találó címe, noha a kései recenzens inkább ezt írná jellemzésül: Akit mindenki szeretett. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Az újabb kori magyar kiadástörténet egyik legnagyobb vállalkozását indította el a Kalligram kiadó 2005-ben. Krúdy Gyula összegyűjtött műveinek megjelentetésével legalább 3000, kötetben eddig nem publikált szöveget ígérnek, főleg az író zsurnaliszta tevékenységéből. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.