Yorick Stúdió - Revizor - a kritikai portál

Yorick Stúdió

NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL
Dálnoky Réka – Székely Csaba – Elise Wilk: Nem történt semmi / Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és Yorick Stúdió

Szerző: Kertvéllesy András | 2021. nov. 7.
Három kismalac megírta az erdő lakóit bántalmazó farkas történetét. A média elment vadászni: egy meglőtte, egy hazavitte, egy megsütötte, a nyilvánosság pedig mind megette. Ballada a #metoo mozgalom margójára. KERTVÉLLESY ANDRÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

CEAUȘESCU UTOLSÓ GYILKOSSÁGA
Bódi Attila – Barabás Olga: Lázadni veletek akartam / Yorick Stúdió, Gyulai Várszínház

Szerző: Puskás Panni | 2021. aug. 8.
Két jó színész, egy jó zenész, két mikrofon, egy elektromos gitár és egy mindent megfigyelő, az arcokat közelről pásztázó, azokat időnként eltorzító kamera. A Bódi Attila regénye alapján készült előadás két órában mindent elmond arról, miért volt szükségszerű Ceaușescu diktatúrájának bukása. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ANESZTÉZIÁS TRAUMATOLÓGIA
Elise Wilk: Eltűntek / A marosvásárhelyi Yorick Stúdió vendégelőadása a Gyulai Várszínházban

Szerző: Bazsányi Sándor | 2020. aug. 12.
Vajon a traumatikus huszadik századi történetek – mint amilyen az erdélyi szászoké – elmesélésének tényleg az esztétizálás volna a leginkább megfelelő formája? BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A DIKTATÚRA LÉLEKTANA
Székely Csaba: Szeretik a banánt, elvtársak? / Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Thália Színház, Határon Túli Magyar Színházak Szemléje

Szerző: Kovács Dezső | 2014. máj. 27.
Egy mentálisan sérült fiú beszél, majdnem másfél órán át Székely Csaba Ceauşescu-kort megidéző monodrámájában. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

WELCOME TO TRANSYLVANIA
Székely Csaba: Bányavakság / Yorick Stúdió – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata (a Tháliában)

Szerző: Kovács Dezső | 2013. máj. 29.
Sűrű drámaiságú, stilizált miliő, üzembiztos poénok, masszív alakítások: Székely Csaba trilógiájának második része tragédiába forduló gyilkos szatíra. A vizsgálódás centrumában ezúttal a korrupció áll. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KISEBBSÉGI ÉS SZÍNHÁZ
Interetnikai Színházi Fesztivál 2012 / Nagyvárad

Szerző: Varga Anikó | 2012. nov. 25.
A most hatodik alkalommal, ezúttal Nagyváradon megrendezett Interetnikai Színházi Fesztiválnak van egy ikerpárja az erdélyi fesztiválpalettán, a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Mindkét rendezvényre kétévente, felváltva kerül sor, és koncepciójuk ugyanaz: a romániai kisebbségi színházak felvonultatása. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA.

Tovább a cikkhez

A HELY, AHONNAN BESZÉL
IX. Nemzetiségi Színházi Kollokvium 2011 / Gyergyószentmiklós

Szerző: Varga Anikó | 2011. okt. 20.
A romániai kisebbségi színházak fesztiválját először 1978-ban rendezték meg Sepsiszentgyörgyön, ahol három kiadást ért meg. Hosszú szünet után indult újra, és 2001-től – mióta a Figura Stúdió befogadta a romániai kormány által támogatott eseményt – kétévente rendezik meg. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA.

Tovább a cikkhez

LÁZADÁS ALAPFOKON
Yorick Stúdió: Stop the tempo / Határtalan Színházi Szemle, Thália Színház

Szerző: Rádai Andrea | 2010. jan. 17.
A fogyasztói társadalom rossz. Értjük. A fiatal Gianina Cărbunariu Stop the tempo című drámája szimpatikus közhelyekkel lázad és pont. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a Yorick Stúdió előadása elsősorban ifjúsági (16-25) színház. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MA MÁR CSAK EMLÉK?
20/20 / Yorick Stúdió, Marosvásárhely & dramAcum, Bukarest, KDF 2009, POSZT 2010, Kisvárda 2010, dunaPart Platform 2011

Szerző: Papp Tímea | 2009. dec. 2.
Dehogy az. Egy román drámaíró, öt marosvásárhelyi magyar és öt bukaresti román színész, egy magyar dramaturg meg egy román vizuális művész azt kutatja, milyen a húsz év után is velük élő történelem. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

SEM PARA, SEM VARIETÉ
Tasnádi István: Paravarieté / Yorick Stúdió, Marosvásárhely

Szerző: Urbán Balázs | 2008. júl. 5.
Amikor Ezerarcú Fregoli üdvözöl bennünket, még nem gyanakszunk. Aztán lemegy egy szám, kettő, három, s a közönség tagjai mind dermedtebben néznek egymásra; mintha nem egészen hinnénk, hogy azt látjuk, amit látunk… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez