A naiv és szentimentális színpadi költészetről szóló nagy ívű dolgozattal jelentkezett Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház nagyszínpadán. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Úgy tűnik, beérett az, amire különben lehetett számítani, de azt gondoltam, hogy a helyzet talán mégsem ennyire súlyos. Templom lett a Nemzetiből. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Egy kis falu lakói hátukon egy koporsóval szédelegnek végig két órát és majdnem egy fél évszázadot. Közben életüket, épségüket kockáztatják a szokás, a hagyomány, saját értékrendjük érdekében. Értjük, megértjük őket, de közben érezzük, az igyekezetük hiábavaló, a múltat, bár lezáratlan, megváltoztatni nem lehet. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Eddig két írás jelent meg a Burgtheater igazgatójának a magyar kultuszminiszternél tett látogatásáról: a Magyar Nemzet szűkszavúan, a Heti Válasz bő lére eresztve tárgyalta a megbeszélést, meglehetősen kreatív módon újrahasznosítva az ott elhangzottakat. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A XIII. POSzT befejeződött, mindenki értékel, magam pedig némi üldözési mániát vélek felfedezni abban, hogy a szemlélők egy része mindenben politikai manipulációt vél felfedezni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A Tüzes Kandúr Brüsszelben van, Európa – de legalábbis az EU – egy kupleráj. Sokan ennyit olvastak ki tanulságként Vidnyánszky Attila Feydeau-rendezéséből. Pedig vannak az előadásnak más tanulságai – még kevésbé frappírozóak. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Stirlitz megitatta a macskát benzinnel, az ment öt lépést és összeesett. „Biztosan kifogyott a benzin” – gondolta Stirlitz. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Schilling Árpád a kultúrkampfról ír, Bodrogi Gyula is utazott ekhós szekéren, a nemzetközi helyzet fokozódik, zajlik a poszt. Látunk azért előadásokat is, ezekről fogok írni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A Pécsi Országos Színházi Találkozót kiemelt eseményként támogatja a kulturális tárca, de a támogatás mértéke a tavalyi évhez képest csökkent. A versenyprogramban 12 színház (hat vidéki, négy budapesti, kettő határon túli) 20 előadása látható. Az OFF programok száma csökkent: 29 helyszínen 148 rendezvény lesz. Mennyi az annyi? MARTON ÉVA RIPORTJA.
2013-ra egyértelművé vált, hogy a magyar színház – valójában a teljes előadó-művészet – érdekeit egyedül a Magyar Teátrumi Társaság, illetve a delegáltjai által vezetett Színházművészeti Bizottság képviselheti érdemben a kormány felé. Az előbbi egy látszólag demokratikus, vagyis transzparens civil szervezet, az utóbbi egy felülről (miniszter által) kinevezett, és csak általa számon kérhető, tanácsadó szerv. SCHILLING ÁRPÁD ÍRÁSA.
A gesztus – fontos dolog az emberi érintkezésben; a politikában is, a diplomáciában is. Fontosak a körülményei is: ki teszi, kinek, hogyan és miért. A gesztus a kultúra része, a kulturált viselkedés egyik eleme. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Tizenötmillió magyar színházát fogja igazgatni, ha betartja a szavát Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban. Ne tegye. PARÁSZKA BORÓKA ÍRÁSA.
„A választott politikusok – legyenek állami vagy önkormányzati vezetők – az általuk felügyelt kulturális intézmények vezetőiről jelenleg nem dönthetnek közvetlenül. Ehelyett egy több sebből vérző, a szereplőket is sokszor megalázó helyzetekbe hozó, sokak szerint álszent procedúrának a részesei, miként maguk a pályázók is.” SCHILLING ÁRPÁD ÍRÁSA.
Más kulturális lapokhoz hasonlóan mi is közzétesszük Imre Zoltán színháztörténész és Hudi László rendező nyílt levelét, melyet Vidnyánszky Attilához, a Nemzeti Színház leendő igazgatójához intéztek.
A Csokonai Színház ambiciózusan, egy hetes „ünnepi” fesztivállal kezdi a 2012/2013-as évadot azért, hogy egybegyűjtve mutassa fel az elmúlt években Debrecenben született értékeket. KRICSFALUSI BEATRIX ELEMZÉSE.