A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Koltai M. Gábor egy Tamási Áron-drámát dolgozott fel úgy, hogy az alapszövegből az idealizáló-nosztalgikus, lágy részeket kimosta, s helyette kötőelemként a Csík Zenekar zenéit használta föl. SÁNDOR ZITA ÍRÁSA.
Tamási Áron
CSODÁK HELYÉBE NŐTT DALOK
ERŐS VÁR A MI NEMZETINK Tamási Áron: Vitéz lélek / Nemzeti Színház
Úgy tűnik, beérett az, amire különben lehetett számítani, de azt gondoltam, hogy a helyzet talán mégsem ennyire súlyos. Templom lett a Nemzetiből. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
DRÁGA VAGY NEKEM Ábel az Újszínházban
A Nemzeti Kulturális Alap idei miniszteri döntése alapján 15.000.000 forinttal támogatja az Újszínház két előadásának megalkotását. Felkerekedtem hát, hogy megnézzem, mire költjük a pénzünket. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
SIKERÜLT-E…? Sipos Lajos: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”
A Tamási Áron útja Farkaslakától Farkaslakáig alcímű könyv arányosságával, szellősségével, világos vonalvezetésével tűnik ki. Nem monográfia: pályarajz, amely a gazdag fényképanyag kínálta vizuális narrációt is maximálisan kiaknázza. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
CSAK A KICSI MÓKA Tamási Áron: Énekes Madár / Komáromi Jókai Színház, Magyar Színházak 21. Kisvárdai Fesztiválja
A Vidnyánszky Attila rendezte komáromi Énekes madárban megvan minden, amit Tamási leírt, szinte csak a nagyöblű kanapé meg a tornácra kitett szeneszsák hiányzik a Gondos lányok házából. A betűhív olvasat végeredménye azonban feszültségmentesen unalmas. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
MESE EZ A csoda / Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, POSZT 2009, Magyar Színházak 21. Kisvárdai Fesztiválja
Bocsárdi László előadásában az ártatlan, tiszta szerelem, a kisebbik lány és a fiú – ha nem is győz végérvényesen, de – felülkerekedik az ártani akaró irigységen és gonoszságon. Ezt a csodát s a felnőtt közönséget magával ragadó mesét az előadás színpadi világa szavatolja. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA.