Megjelent egy politikafilozófiai mű, komplex és a társadalmi nyilvánosság számára eddig ismeretlen társadalom- és kultúraértelmezéssel, és hatalmas sikert aratott. BAGI ZSOLT RECENZIÓJA.
Tamás Gáspár Miklós
KIÚT
„EDDIG JÓ VOLTAM” Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója
A hetvenéves Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, Gáspárik Attilának nyáron lejár a mandátuma. Miután a tulajdonos értékelései alapján jól teljesített, ha akarja, folytathatja a munkát, építheti tovább a színházat és közönségét. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
BOLDOGSÁG KÉSÉLEN Darvasi László: Isten. Haza. Csal.
Darvasi Lászlót A veinhageni rózsabokrok óta azért jó olvasni, mert csöndes megszállottsággal, néha saját maga ellenében is, tehát némi heroizmussal keresi a szép magyar mondatot. Ami természetes és hatékony, mint egy testcsel a tizenhatoson belül, telt és bársonyos, mint a ruha alatt szabadon hagyott női mell. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
PÁRHUZAMOS KRITIKÁK Margócsy István: Eleven hattyú
Kortársi kritikagyűjteményének valamennyi fejezetét 19. századi idézettel nyitja, könyve egészét 1838-ban megfogalmazódott gondolatokkal zárja a szerző, hogy két nagy szakterületét, a romantika/reformkor irodalmát és a modernitás-kutatást összekapcsolja. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
JELENTÉSBOZÓT György Péter: Állatkert Kolozsváron – képzelt Erdély
Bodor Ádám egyik álnéven írt levele, irodalmi-társadalmi több mint tréfája, önreflexív fricskája adja György Péter könyvének a címét, amelyet a magyarországi recepció által alighanem teljesen ignorált Szabédi Lászlónak ajánl, és amelyet más utalásrendszerek mellett leginkább Tamás Gáspár Miklós Trianon árvái című cikke sző át a legmarkánsabban. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.