Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
Szécsi Noémi
A SZÜRKE SZATÍRA ÁLLATI HÉTKÖZNAPJAI
BOZÓTVÁGÓ Szécsi Noémi: Egyformák vagyunk / Kamra
A Katona József Színház K:ortárs című sorozatát a COVID szülte ugyan, de alighanem túléli a járványt. E pillanatban mindenesetre csecsemő – legalábbis Szécsi Noémi regénye öt jelenetének „online-osítása” alapján. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ARANYKOROK ASSZONYAI Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve – szépség, egészség és termékenység a 19-20. század fordulóján
Ki fizette meg a középosztálybeli lányok szüzességének árát? Kit lehetett jól eladni a házassági piacon? Hogyan állapították meg a terhességet? Szécsi Noémi korabeli naplók, orvosi jelentések, levelek, újságcikkek alapján rekonstruálja a nők életét a századfordulón. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
TÜNDÉRMESÉK KIS HIBÁVAL, CSILLOGÁS NÉLKÜL És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete
A magyar szépirodalom találkozása a tündérmesével, avagy mi tudja magyarrá tenni ezt a műfajt 15 plusz 1 szerző szerint. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE.
A LÁNYOK SENKIT NEM KÍMÉLNEK Szécsi Noémi: Egyformák vagytok
„Mai Manó a fotográfia Vámos Miklósa. Mindenki ismeri, de a gyűjtők mást keresnek.” Csípős bon mot-k, életközeli párbeszédek, csattanós, helyenként tudatosan harsány szellemesség. Nincs sem dramaturgiai, sem retorikai üresjárat. HARMATH ARTEMISZ KRITIKÁJA.
ENGEDÜNK AZ ÖTVENHATBÓL Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): A másik forradalom
1956 hatvanadik évfordulójára a Hévíz folyóirat által verbuvált írói gárda egy olyan antológiát rakott össze, amely alternatív folyásirányba tereli az akkori eseményeket. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
JOGSÉRTÉSEK, NOVELLÁKBAN Tíz igaz történet 2.
A Libri Kiadó másodszor jelentet meg kis kötetet az Amnesty Internationallal közösen; a koncepció az, hogy a jogtiprásokat az egész világon figyelemmel kísérő Amnesty egy-egy konkrét történetet ad „alapanyagként” kiváló íróknak, akik rövid szövegekben (leggyakrabban novellákban) reflektálnak ezekre. KÁLMÁN C. GYÖRGY KRITIKÁJA.
ÉHSÉGBŐL JELES Fehér Béla – Szécsi Noémi: Hamisgulyás
Fehér Béla és Szécsi Noémi négykezese a huszadik századi hadikonyhák rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket közreadva anekdotákat, képeket és recepteket. A háború és a konyha kapcsolata egy vérzivataros században fronton innen és túl. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
AZ ÉLET HALLATLAN REZGÉSEI Szécsi Noémi: Gondolatolvasó
Szécsi Noémi Gondolatolvasója a Nyughatatlanok folytatása, a tervezett trilógia második része. Bárdy Fülöp fejlődésregénye, a süketség XIX. századvégi karrierje egy hallatlan Európában. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
KERETEK NÉLKÜL Ganymed Goes Europe / Szépművészeti Múzeum
Aki valaha félt már múzeumos nénitől, tudhatja, nincs csodásabb, mint szabadon kóborolni egy tárlat termeiben. Hát még, ha a csellengve értelmező sétába beszáll néhány remek író, pár színész, és közös játékba kezd a publikummal. A Szépművészetiben tizenkét rendhagyó képértelmezés csábít csütörtök esti portyára. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
FÉTISMAJOM ÉS PÓKEMBER A 24. JAK-táborról
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
ÉLETLEN SZEKERCE Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Rendhagyó történelmi regényként aposztrofálja magát Szécsi Noémi új könyve, pedig alapvető vonásait tekintve a Nyughatatlanok tipikus, ízig-vérig magyar vállalkozás. Nagy hatásfokkal kezd égni, de a fellángolásokat leszámítva javarészt takarékon pislákol. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA.