2003-as ősbemutatója után reneszánszát éli Pintér Béla és Darvas Benedek groteszk, a második világháború egyik legmegrázóbb eseménysorát színre vivő Gyévuskája. Az elmúlt évben színpadra állította Hegymegi Máté Sepsiszentgyörgyön, Ascher Tamás Miskolcon, és a szerző is felújította 20 éves zenedrámáját. Nagy Péter István Szombathelyen mutatta be, február 23-án. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.
Szabó Tibor
ÚJ EURÓPA SZÜLETIK?
„LOVAM, ÖKRÖM, SZAMARAM” – ANYÁD! Shakespeare: Makrancos Kata avagy a hárpia megzabolázása /Weöres Sándor Színház, Szombathely
Amióta nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani, mit is gondolhatott Shakespeare a nők egyenjogúságáról, a Makrancos Katát habkönnyű vígjátéknak, nagy szerepkomédiának szokás játszani, némi jelentőségteljes ki- vagy összekacsintással a végén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„HOGY GYŐZTÜNK, HA VESZTETTÜNK?” Székely Csaba: Vitéz Mihály – Weöres Sándor Színház, Szombathely
Értem én, miért lehet ezt a Mihály vajdát nagy román nemzetegyesítő hősként ünnepelni: a 16-17. század fordulóján, ha csak röpke egy esztendőre is, három országot sikerült egyesítenie: Erdélyt, Moldvát és Oláhországot. Székely Csaba drámája egymásra kopírozza egy ember és egy nemzet fölemelkedését. Ja, a bukását is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TALÁN A TENGER Dosztojevszkij: A félkegyelmű / Weöres Sándor Színház, Szombathely / POSZT 2013
Dosztojevszkij szenvedélyekben tobzódó, szerteágazó cselekményű nagyregényét bonyodalmas színpadra vinni. A mélyvilági indulatok magas-izzását életre hívni még annál is nehezebb. Nem is sikerült maradéktalanul a monstre előadásban. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.