Magyarországi debütálást, szerepbúcsút és szabadtéri produkciótemetést is láthatott a közönség a Margitszigeten a múlt hétvégén. S nem mellesleg egy (sőt alighanem két) életerős Tosca-előadást is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Puccini korai operáit, a Le Villit és az Edgart, valamint a gyakran inkább operettként aposztrofált Fecskét leszámítva a komponista érett művei közül talán a Nyugat lányával és a Triptichonnal bánnak a legmostohábban az operaházak. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
A Sába királynőjének margitszigeti premierjén minden együtt volt: megfelelő helyszín, kiváló énekesek és zenekar, remek rendezés. A titokzatos összetevő mégis csak két és fél óra elteltével jelent meg az oldatban. CSABAI MÁTÉ CIKKE.
Semmi mínusz semmi, az semmi – énekelte Billy Preston a múlt század hetvenes éveiben, vélhetően anélkül, hogy bármit is megsejtett volna az operaműfaj aktuális válságáról. GÖRÖMBEY G. SZILÁRD ÍRÁSA.