Bozó Péter imponáló felkészültségű és alaposságáról ismert muzikológus, a vokális zene és azon belül a színpadi műfajok szakértője. Azon igen kevés magyar zenetörténész egyike, akinek munkásságában az operett műfaja jelentős súllyal szerepel, s közülük is bizonyára a legjelentékenyebb. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Rózsavölgyi és Társa
VILÁGLÓ RÉSZLETEK
RÉGIMÓDI, DE NEM IDEJÉTMÚLT Alan Walker: Fryderyk Chopin
Az idén kilencvenéves brit-kanadai zenetörténészt, Alan Walkert Magyarországon főleg Liszt-kutatóként ismerik. Az elmúlt évtizedekben több művét is lefordították magyarra, most a 2018-as Chopin-monográfiája került a magyar könyvesboltok (virtuális) polcaira. MERÉNYI PÉTER RECENZIÓJA.
HŐSI ÉLET Alan Walker: Hans von Bülow
Az elfogult érdeklődés késztet többesztendős kutatásra, vagy épp fordítva: a többesztendős kutatás szüli a biográfusi elfogultságot? Így is, úgy is érthető és mélyen emberi a jelenség, amely ezúttal Alan Walker magisztrális Bülow-életrajzát teszi itt-ott sérülékennyé, s olykor megmosolyoghatóvá. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
ALAPOS MUNKA Lőwenberg Dániel: Végh Sándor
Voltaképpen meghökkentő, de igaz: ez az első monografikus feldolgozása Végh Sándor életének és művészetének. A fiatal, Salzburgban tanuló zongoraművész és zenetudós munkája úttörő vállalkozás, annak számos erényével és néhány gyermekbetegségével. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
REGÉNYES SZÓCSŐ Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa
Az öregebbek még emlékezhetnek Pernye András zenetörténeti előadásainak állandó nyitó mondatára: Bartók előtt két magyar zeneszerző volt, Liszt Ferenc és Bakfark Bálint. Ideje volt hát, hogy Fajth Tibor romantikus ábrázolása után újabb regény szülessék Bakfark életéről. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.