2010-ben tudvalevőleg Pécs Európa kulturális fővárosa. Remek apropó arra, hogy elfeledett értékekre irányuljon a figyelem. Pécsről a kultúra ürügyén számos dolog eszébe jut az átlag magyarnak, a Bauhaus aligha. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
Pro Pannonia Kiadó
ELVEK ÉS EREDMÉNYEK
TÁG HATÁROK Albert Zsuzsa: Irodalmi legendák, legendás irodalom 5.
Az 1999-ben indult könyvsorozatnak, mely Albert Zsuzsa rádiós beszélgetéseit gyűjti össze, immár az ötödik kötetét veheti kézbe az olvasó. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA.
A FŰZETLENSÉG FELÉ Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmuskori Magyarországon, 1867-1914
Kéri Katalin monográfiája nagyigényű vállalkozás: a magyar társadalomtörténet egy sok szempontból sűrű időszakát tanulmányozza a nőiszerep-változások tekintetében. E néhány évtized alatt több minden történik a nők „emancipációja” terén is, mint a megelőző évszázadokban együttvéve. BORGOS ANNA ÍRÁSA.
A LEGHÍRESEBB MAGYAR „TORONYŐR” Mendöl Zsuzsanna: Forbát Alfréd
Nem lelkesedünk a lakótelepekért. A toronyházakért még kevésbé – legalábbis mai szemünkkel és mai igényeinkkel. Pedig ez is építészet: tervező- és alkotómunka, melynek egyik úttörője Forbát Alfréd volt. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
MESÉLŐ Méhes Károly: Hollander Emőke meztelenül
Valami archaikusan, már-már anakronisztikusan felszabadult mesélőkedv fűti Méhes Károly írásait. Mennyiségre is igaz ez, ugyanis ez a kötet – Hollander Emőke meztelenül a címe – nyolcvanöt írást, sokféle hangú és változatos státusú elbeszélést tartalmaz. TAKÁCS FERENC KRITIKÁJA.
A LÉLEKIDOMÁR NÉGY ÉVE Csapó Csaba: Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság
A “betyárvilág” híres-hírhedt, vaskezű felszámolóját állította munkájának középpontjába a kiváló történész. Ötödik Gedeon: a királyi biztos, aki könyörtelenül kiiktatta Macsvánszky Maximot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.