A hatalom – nem árt, ha tudjuk – „úgy görbíti meg az időt, ahogy a gravitáció a fényt”. A neves ausztrál történész, Christopher Clark új könyvében ezt a különös gravitációs erőt vizsgálja. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
Talán magyarázni sem kell, hogy mennyire szüksége van a magyar kultúrának arra, hogy főbb szereplőinek életét és művét monografikusan feldolgozzák. A szerző erre vállalkozott: alapos elemzések sorában írta meg egy jelentős novellista sorsát, munkásságát és korát. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
Még a pandémia előtt egy jeles magyar történész arról beszélt a tévében, hogy a történettudománynak szemben a természettudományokkal az a szerencséje (és egyben tragédiája), hogy egyrészt közérthetően tud szólni a nagyközönséghez, másrészt olyan problémákkal foglalkozik, melyek sok ember érdeklődését felkeltik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Kunt Gergely történeti kutatásainak fókuszában a második világháború korszaka áll. Korabeli forrásokat vizsgál, főként kamaszok és fiatalok naplóit, és azt, hogyan tükröződnek a háborús események a mindennapok szóhasználatában. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
Ha ránézünk a Kalligram kiadóra, könnyen azonosítható képet látunk, s ez a kép némileg különbözik a néhány évvel korábbitól. A Kalligram zömmel magyar szerzőket ad ki, figyel az új, „peremről” bekerült szerzőkre. Megőrizte társadalomtudományi érdeklődését is és nyit a világirodalom „nagy nyelvei” irányába. A portfólió korábbi jellegzetessége, a közép- és kelet-európai irodalom szerzőinek kiadása viszont zsugorodni látszik. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.