Sztálin halála után három évvel, 1956-ban kortárs zenei fesztivált alapítottak a lengyel fővárosban: a Varsói Ősz bevallottan célként tűzte ki, hogy a jelen zenéjét bemutassa. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
Három olyan példát szeretnék bemutatni, ahol a (színház)épület és annak funkciója túlmutat azon, hogy előadásokat fogadjon be, valójában az épület működ(tet)ése az elkötelezett (előadó)művészeti gyakorlat organikus részévé válik. NÁNAY FANNI ÍRÁSA.
Lengyelországban a gyermekeknek és fiataloknak szóló színházzal évtizedek óta neves alkotók foglalkoznak: a magyar nyelven először megjelenő történeti áttekintés célja az irányzatok és meghatározó személyiségek összegyűjtése. ZBIGNIEW RUDZIŃSKI ÍRÁSA.
Azt hiszem, ma ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást a színháznak: hogyan tud az egyetlen, az utánozhatatlan, a különleges emberről beszélni úgy, hogy a kicsiben meglássuk a nagyot, az egyediben az általánost. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.
A Revizor kritikai portál Re:vízió című szakmai beszélgetés-sorozatának keretében, a Mazurka vagy polonéz? című projektünk részeként a lengyel-magyar kultúrával, színházzal és ezek összefüggéseivel, kapcsolataival foglalkozunk. Csáki Judit beszélgetőtársai: Dr. Pászt Patrícia, a krakkói Jagelló Egyetem adjunktusa és műfordító; Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, színész, rendező, valamint Székely Csaba drámaíró.
A mai lengyel színház és drámairodalom meghatározó alakja a Magyarországon is ismert Tadeusz Słobodzianek, akivel a múlthoz való viszonyáról, jövőbeli terveiről, meg arról is beszélgettünk, milyen számára az ideális színház. PÁSZT PATRÍCIA INTERJÚJA.
Olga Tokarczuk magyarországi recepciója a kezdeti megkésettség után az irodalmi Nobel-díjnak köszönhetően vett pozitív fordulatot. Pályakép és előzetes, nem csak a magyarul megjelent művek fényében. VAS VIKTÓRIA ESSZÉJE.
Miképpen hálálja meg a fáradt test a gyöngéd törődést? Egy radioaktív természetgyógyász kalandjai a lengyel szupergazdagok ízületei között. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE.
„Előre! De hova?” Négy éve ezzel a szlogennel búcsúzott a politika által alkalmazott gazdasági cenzúra (magyarul: pénzelvonás) ellenére is komoly sikerrel megrendezett Dialog Fesztivál Wrocławban. A kései folytatás remélhetőleg nem végjáték is egyben. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ.
„Ez a rendkívüli, szinte megszállott lengyel társulat, melyet a tehetséges rendező, Włodzimierz Staniewski vezet, véleményem szerint egyike a világ kevés esszenciális és eredeti színházi társulatainak” – írja a lengyel Gardzienice társulatról Susan Sontag, amerikai író, filmrendező. LEVKO ESZTELLA ÍRÁSA.
Bronka Nowicka díjnyertes első kötetében negyvennégy rövid történet olvasható. Főszereplőik tárgyak és emberek, négy generáció tagjai, ahogyan egy gyerek látja őket. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
André Lepecki: Koncepció és jelenlét. A kortárs európai táncszcéna (Concept and presence. The Contemporary European Dance Scene) című esszéjében a kortárs tánc ingatag alapjáról tesz említést. Ez az érzékletes metafora nemcsak, hogy jól meghatározza a lengyel tánc állapotát, de tökéletesen diagnosztizálja is azt. ANNA KRÓLICA TANULMÁNYA.
Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Ön- és közveszélyes fiúk gabalyodnak az internet hálójába, miközben a saját átmeneteibe csavarodott Kelet-Európa fortyog körülöttük. Tandem-kritika Jan Komasa két net-filmjéről. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE.
Az elmúlt húsz évben öt lengyel drámakötet jelent meg magyarul, s három hasonló magyar kiadvány, lengyelül. GABNAI KATALIN ISMERTETŐJE.