Lengyel András

FELHŐBE MENTÉS
Lengyel András: …minden fent van a felhőben… / Ludwig Múzeum

Lengyel András legutóbbi kiállítása, a Budapest felett az ég 2004-ben volt látható a Ludwig Múzeumban. A cím – utalva Wim Wenders filmdrámájára – nem esett messze Lengyel technikájától: megfigyelni és meghallgatni a város lakóinak gondolatait. És mik lehetnének erre alkalmasabbak, mint a felhők? A felhő motívumán túlmutatva a retrospektív kiállítás most átfogóbb, gazdagabb anyagot tár a látogatók elé. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

„NEM BIZTOS, HOGY NEM LETTEM SZÍNÉSZ”
Kovács András Ferenc-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában

Par excellence költő – javasolta a sorozatszerkesztő Keresztury Tibor az áprilisi vendég bemutatásán töprengő Winkler Nórának. És igaza is volt, hiszen Kovács András Ferenc költői műfajok univerzumát zongorázza végig könnyed kézzel, gyakran idegennek tűnő maszkok mögé rejtőzve. Nem meglepő módon a színházi metafora és gyakorlat sem áll távol tőle. Az est csak most kezdődik, és lesznek itt még képzőművészeti meglepetések is. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

„ÓRIÁSI PÁNIK A ZSIDÓ NŐEGYLETI BÁLON”
„A halottak élén” – Major János világa / Magyar Képzőművészeti Egyetem

Mikor egy életműnek még nem rendeztek retrospektív tárlatot, minden egyes kiállítás efelé mutat. Ilyen kimondatlan elvárásokkal sétálunk be a Véri Dániel művészettörténész által rendezett Major János kiállításra is, holott szó sincs erről: tematikus kiállításon vagyunk. A kiállított művek a halál és az elmúlás toposzai köré rendeződnek. SIMON BETTINA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez