Különös, hogy Jézus és Mária utolsó találkozása az életben ezúttal mennyire hektikusnak hat: két zaklatott, ideges, szeretetlennek látszó ember duettje. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Amit csak lehetett, egyik kezével elvett énekes színészeitől Alföldi Róbert a szegedi Dóm téren hatszor közel teltházzal játszott West Side Storyban. A másik kezével azért adott rendesen: nekik is, nekünk is. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
A címhez magyarázatul és mentség gyanánt: bizony ilyenek a poénok az Operettszínház idei utolsó nagyszínpadi bemutatóján. A Maya előadása felerészt élvezhető, ám a gyakori rossz pillanatokban mintha csak Kiss B. Atilla igazgatói pályázatának rosszalló kitételeit illusztrálná. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Az István, a király címszerepére készülő Kocsis Dénessel, a Budapesti Operettszínház művészével pályája ívéről, a kollégákkal és a közönséggel való kommunikációról beszélgettünk. Meg arról, mire gondolt, amikor még Rómeó tálcatartója volt a színpadon. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
„És szép?” – kérdezik a könyvben, egy asszonyra utalva. – „Úgy viselkedik, mintha szép lenne.” De mi lesz azzal, aki tényleg szép, ördögien szép, és ráadásul férfi? Oscar Wilde misztikus története decens horrorként viselkedik Réthly Attila rendezésében.
Musical Hugo-regény nyomán: A nyomorultak; Disney-musical szörnnyel: A szépség és a szörnyeteg; rejtőzködő torzalak párizsi közintézményben: Az Operaház fantomja. És akkor hát itt van most nekünk A Notre Dame-i toronyőr is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Csak kapkodom a fejemet: biztos, hogy az Operettszínház új bemutatóján járok? A színpadon xanax-koktél és motoros üldözés, harsány színek és szókimondó szövegek, féltékenységi dráma és női praktikák minden mennyiségben. Ja meg színház is, elég nagy dózisban. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Bár az alkotók láthatóan fontosnak tartották az oktató célzat érvényesítését, azért csak magára vessen az, aki az Operettszínházban kívánja megérteni a Nagy Francia Forradalom jelentőségét. Legyen elég annyi, hogy Kero újra roppant hatásos musical-előadást hívott életre. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Operettként is, színházként is megél Szabó Máté Nagymező utcai Sybill-rendezése. Fogynak a szüzek és a szerelmi illúziók, s itt-ott sajnos fogyatkozik az énekhang is ebben az érdekes előadásban. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A musicaljátszás egyik csodája, hogy akár egy megannyi részletében hamis mű és előadás is kiadhat életerős, sikerre ítélt produkciót. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
A nyári miskolci premier még kétesélyesnek tűnt, ám az első pesti előadás sajnos már nem hagyott kétséget a musical operává transzponált Bohémélet kudarca felől. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.