A drámát szívesen olvasó, a mai magyar színházban otthonos érdeklődők és a szakemberek is gyakran teszik szóvá: a műnemeket tekintve a kortárs hazai színművek nyomtatott közreadása jóval mostohább a lírai, epikai terméshez képest. A helyzet nem jó, de nem lesújtóan rossz. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
Ez a színházi nevelés kényes terep, akárcsak az egyéb nevelések. A Kerekasztal profi csapata legújabb foglalkozásában egy család kacifántos világába vezeti be a nézőit. Akik aztán együtt játszanak velük. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Akárhová nézek, történeteket látok: a Kerekasztal és a Stúdió K koprodukciója ennek az egyszerű igazságnak ered a nyomába. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Csulánó találkozik az Ördöggel. Mátyás király Mariskával. Jankó Mátyás királlyal. Fiú az apjával. Három fontos és meghatározó találkozás. Aztán, mint a mesében, ott van még másik három: a szerző, a rendező és a színész – a három Kárpáti találkozása. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.
Szigarjev Gyurma című darabja nagy népszerűségnek örvend a fiatal alkotók körében: magyarul a Zöld Macska Diákpince egyik társulata, valamint a kolozsvári és a budapesti színművészeti osztályai játszották. Legutóbb Kárpáti István végzős rendezőhallgató állította színre. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA.