Egy elidegenedett, végtelenül közönyös család életébe eljöhetne a megváltás, esélyt kaphatnának a jobbra, a változásra, ám ők nem csupán nem kívánnak élni vele, de észre sem veszik a lehetőséget. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA.
Nem vették fel a Színművészetire, de stúdiós évei pótolták az egyetemet. Pályakezdőként került az akkor meghatározó szolnoki színházba, ahol szinte minden műfajban játszhatott. De hétévente mindig váltás következett. A szabadúszás, bár kipróbálta, nem az ő műfaja, jelenleg a Játékszín társulatának tagja. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Czukor Balázs negyvenéves színész. Vagyis már inkább rendező. Az AlkalMáté Trupp idei nyári bemutatójának alanya, tárgya, címszereplője volt. Amikor találkozunk, épp ráfordul a főpróbahétre a Játékszínben, ahol a Teljesen idegeneket viszi színre. A hétvégi premier utáni hétfőn kezdi próbálni Tatabányán a Vonat elé leguggolni című darabot. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
Füst Milán 1915-ben, a Nyugatban megjelent Boldogtalanok című drámája talányos mű. A sajátos szóhasználatra és elhallgatásokra, elharapásokra épülő szöveget Szabó Máté értelmezte és állította színpadra Miskolcon. SÁNDOR ZITA KRITIKÁJA.
Béres Attila Woyzeck rendezésében megmutatkozik a Miskolci Nemzeti Színházban második éve folyó műhelymunka eredménye, hatékonysága: testet és lelket egyaránt megdolgoztató, gondolatokkal és retinába égő jelenetekkel megtűzdelt előadás jött létre. SÁNDOR ZITA KRITIKÁJA.
Mármint azt a petíciót nem írom alá, amely a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház változatlan körülmények közti megmaradásáért toboroz aláírásokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Mrożek-előadással nyitott évadot a belvárosi Játékszín – s ez talán utalhatna új közönségrétegeket kereső óvatos szándékra is. Ha az előadás nem olyan lenne, mint amilyen. KOVÁCS BÁLINT CIKKE.