Van egy történet, amit minden győri kisgyerek nagyon jól ismer. Elmondják neki otthon, az oviban és az általános iskolában is. Ez A vaskakas legendája. Győrben különben több dolog viseli a Vaskakas nevet, de ezek közül a legfontosabb egyértelműen a bábszínház. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Főszerepeket játszik, bábokat tervez, emellett saját előadásait írja és rendezi. Horváth Márkkal, a győri Vaskakas Bábszínház sokoldalú művészével öngyilkos parafafiguráról, szakrális színházról és vérfrissítésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Vuk története – felnőtt fejjel nézve – olyan, mintha a bibliai József életét követnénk, a fölívelő egyiptomi időkben. Neki drukkolni annyi, mint hódolni a hősnek, a maga erejéből sikeresnek, a szerző-védő, épeszű és könyörtelen gyereknek, s a bájjal teli, ifjúi férfierőnek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Tovább folytatódik, alakul Vitéz László majd’ kétszáz éves története. Legújabb epizódja a Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében bemutatott Vitéz László Ángliában, Barna Zsombor rendezésében és előadásában. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
Akiknek a betlehemes játékról véget nem érő általános iskolai műsorok jutnak eszébe, ahol bágyadt szülők nézegetik lopva a telefonjukat, miközben gyermekeik egy nem nagyon képességes pedagógus rendezésében szavalják a Betlehemi királyokat, feltétlenül nézzék meg Horváth Márk előadását a Vaskakas Bábszínházban. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Marad egy kis tüske a szívemben a győri előadás végén: az a fajta kellemetlen, szomorkás érzés ez, amikor az ember hirtelen rájön, hogy milyen igaz az imént hallott történet. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A Vaskakas Bábszínház Münchausenje a nézőnek is felfedezés; kaland – ismeretlen esztétikai tájakra. Felmerül azonban a kérdést, hogy az erősen a vizualitásra épülő előadás mennyi és milyen kapcsolódási pontot kínál, illetve hogyan és mennyire ébresztgeti a fantázia egyéni, belső munkáját a nézőben. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA.
Vidovszky György Brecht példázatából kicsit hosszú, kicsit humortalan, de alapvetően komoly és közérthető ifjúsági előadást rendezett a Budapest Bábszínházban. ADORJÁNI PANNA KRITIKÁJA.
Vajon pofátlanság vagy jogos kritika egy 69-es színművészetis előadás kapcsán a várt nézőgyalázás helyett az alma mater és a tanárok gyalázását választani? Végül is ez a tétje Kelemen Kristóf rendezésének. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Django Reinhardt muzsikájának reneszánsza van világszerte és idehaza egyaránt. A siker kulcsa most, közel nyolcvan év múltán is ugyanaz, mint a kezdetekkor: fölényes gitártudás – slágeres köntösbe bújtatva. ASZÓDI MÁRK ÍRÁSA.