Arany-balladák és Petri György szerelmi költészete. Van köztük legalább száz év távolság, de másfél órányi bizonyosan. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Határon Túli Magyar Színházak Szemléje 2012
ÍME, BIZONYSÁG
IRINA ÖRÖK A.P. Csehov – Kiss Csaba: De mi lett a nővel?/Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely – Határon Túli Magyar Színházak Szemléje 2012
Mert benne él ő minden félrecsúszott nyakkendőben és elvétett szóban. Hiánya maga a jelenlét, ő a megtestesült magány. Három férfi próbálja őt újrateremteni a vonaton, visszaemelni a narratív térbe, mert elveszett, és nagyon fontos lenne megtudni, hogy mi lett a nővel. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA
AZ ÉLET SÓJA Arany-légy / Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház – Határon Túli Magyar Színházak Szemléje 2012
Az aranyhoz kapcsolódó asszociációs mező – a nemesfém kultúrtörténeti szerepe miatt – olyannyira gazdag, hogy magával a fogalommal szinte mindig eleve metaforaként találkozunk. Akkor is másra utal, amikor nem szóként vesszük a szánkra, hanem, mondjuk, gyűrűként húzzuk az ujjunkra. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA.
SEM VELED, SEM NÉLKÜLED Bernard Slade – Brestyánszki B. Rozália: (Egy)mással / Szabadkai Népszínház – Határon Túli Magyar Színházak Szemléje 2012
Bár a színpadi körítés szegényes, a játék elegáns, könnyed és ironikus. Így lehet és érdemes bulvárt játszani. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
SENKI SEM ALHAT Goldoni: Chioggiai csetepaté / Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat – Határon Túli Magyar Színházak Szemléje 2012
Szatmárnémetiben alighanem komoly kultusza lehet Besenyő Pista bácsiéknak, legalábbis erre utalt a töméntelen eljátszott szóvicc Keresztes Attila kócos humorú, ámde korántsem bájtalan Goldoni-rendezésében. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.