Szokol Judit szentendrei Liliom-rendezésében a címszereplő helyett hangsúlyozottan az ő szerelme, Julika kerül a nézői figyelem középpontjába. Závoczky Endre pedig ennek hatására kissé perfiériára szorul saját történetében. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Hogy valaki büdös migráncs vagy kevésbé, az egészen relatív, ez derül ki a Bábelna – Keleti nyitás című előadásból. De mi lehet az, ami miatt a történelmén végigvonuló, mélyen a lelkébe égett idegengyűlöletét képes lehet feladni a magyar? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Második alkalommal rendezi meg a Tatabányai Jászai Mari Színház a MOSTFeszt-et, a Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivált. Erős mezőny, mélyrétegig ható előadások, a válogatásban megfontolt koncepció, következetesség és igényesség jellemzi a szervezők munkáját. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA.
Minden látszat ellenére Bodó Viktor véresen komolyan vette mindazt, amit Gogol 178 évvel ezelőtt leírt. A műtét sikerült, a klasszikus jól van, és csodálkozva pillant körül ágyáról: hát tényleg minden ugyanúgy van? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
A botrányos cicavíziójáról elhírhedt Toepler Zoltán ezúttal egy bölcselkedő rémblődlivel állt elő, és – alighanem sokoldalúságát bizonyítandó – a darab egyik szerepét is enmaga alakítja a Stúdió K előadásában. Hát nem egy Mel Brooks! LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A nyaktiló működésére emlékeztető gesztusok sűrűn térnek vissza az előadás mozgásvilágában. Pak-pak: karikázva vagdalják a jégcsapretket, sss-sss: erős mozdulattal szelik a kenyeret, sitty-sutty: kézfej metszi a levegőt. Guillotine-elvű világ – társalgóra, büfére méretezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.