A történetben a köd nemcsak az épületen kívül terjeng, hanem a mindennapok egyhangúságában is feltűnik.HELYES KATALIN KRITIKÁJA.
A vers helye a világban, a forma által körülzárt, a világ felé mégis megnyitott tartomány költői-művészi dilemmái, kint és bent egyként-kudarca, a beszéd állandó határon-léte: ezek, illetve ehhez hasonló hívószavak alkothatnák meg a 2012-ben váratlan korán elhunyt Danyi Magdolna költészetének összefoglalását. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Tolnai Ottó kisregénye rövidsége ellenére is brutális, formátlan forma, mely súlyában A fekete órához, nem pedig Cézanne zsonglőrlabda-csendéleteihez hasonló. BENCSIK ORSOLYA ÍRÁSA.
Az Agressiva az agresszió formáit vonultatja fel, ám mindez csupán játék, melyben az emberiség által létrehozott kulturális anyag kerül felhasználásra. Ez emelődik be abba az apokaliptikus virtuális világba, mely újabb, szorongástól áthatott mitológiákat teremt. BENCSIK ORSOLYA ÍRÁSA.
Örvendetes, ha olyan tudományos igényű munka jelenik meg, amely a közelmúlt irodalmi alakulásaival foglalkozik. Kevésbé örvendetes, ha a friss publikáció nem bővíti jelentősen eddigi ismereteink halmazát. MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA.