Túlélési stratégiákról, városokról, derűs depresszióról, az irodalmi lektűr szépirodalomhoz való viszonyáról és persze – A harmadik híd című regénye kapcsán – a hajléktalanság szabadságként való értelmezéséről is szó esett a MüPa Literárium-estjén, amelynek vendége Szilasi László volt. Az írót a magán- és közéleti kérdésekről Veiszer Alinda faggatta. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Fátyol Kamilla
„EZEK SZABAD EMBEREK”
EFFEKTSZÍNHÁZ Shakespeare: Szentivánéji álom / Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház, X. Shakespeare Fesztivál
A gyenge kezdés után végül jött az erős visszaesés is, még ha a kettő között a kitartó szemlélő rá is bukkanhatott néhány figyelemre méltó megoldásra. A Nemzeti Színház egyenesen Tbilisiből reciklált előbemutatóján jártunk Gyulán. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
ILYEN NINCS Garaczi László: EMKE – Volt egyszer egy kávéház / Thália Színház
Garaczi László EMKE – Volt egyszer egy kávéház című darabját NEM írta meg, és ilyenformán tökéletesen működött együtt Bagó Bertalannal, aki NEM rendezte meg az előadást. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
EGY NŐ (VAGY KETTŐ) Fogarasi Gergely: Vera, Verám, Verusa / 41. Magyar Filmszemle
A Fogarasi Gergely filmjét gyanútlanul szemlélő nézőnek egy ponton az az érzése támadhat, hogy voltaképpen két különböző filmet néz. Ami nem véletlen: tulajdonképpen tényleg két különböző filmet néz. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZERET, NEM SZERET Pálfi György: Nem vagyok a barátod / 40. Magyar Filmszemle
Arcon vizelés, kokainozás, megcsalás, öngyilkosság, megszúrt Mikulás, pénzbehajtás, műkapcsolatok, művér és működésképtelen lelkek, életek. Kultfilm vagy csak a szokásos depressziós magyar filmdráma? És mi köze az ovisoknak mindehhez? TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA.