Keresve sem találnánk két annyira különböző filmet, mint Wim Wenders sztoikus nyugalommal csordogáló Tökéletes napokját és Yorgos Lanthimos öles léptekkel haladó Szegény párákját, melyeket az idei CineFest programján túl a nagybetűs moziélmény címkéje köt össze. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
Emma Stone
A SOKOLDALÚSÁG SZINTÉZISE
BŰN, BŰNHŐDÉS NÉLKÜL Abszurd alak
Az éves rendszerességgel jelentkező új Woody Allen-mozi, az Abszurd alak nem fogja újraírni az életművet. Kellemes, ám feledhető szórakozást nyújt. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
NE NÉZZ MADÁRNAK! Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
Ha könnyes melodrámáinak hála valaki letudta már giccsmesterként a mexikói rendezőt, Alejandro González Iñárritut, itt az idő, hogy újabb esélyt adjon neki. A Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című mozija amellett, hogy igazi formai bravúr, magával ragadó, sodró lendületű, keserű szatíra a színházról és az egész világról. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
ILLÚZIÓ A SZERELEM Káprázatos holdvilág
Woody Allen ismét jó formában. A Káprázatos holdvilág old school vígjáték, pontosabban nosztalgikus húrokat pengető romcom a mester kedvenc témáival. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
AZ ERŐSZAK PÓKHÁLÓJÁBAN A csodálatos Pókember 2.
Vasemberi babérokra tör a pókfiú, de kevés hozzá Garfield humora. Móka van, csak a kacagás kevés. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.