Különböző korok játéktereit – a Globe-ot, a misztériumszínpadot, az avantgárd szimultán levegősségét – idézi meg az emeletes-emelvényes fehér díszlet, melyben a szerző elképzelte ligeti, vásári, cirkuszi porond is megfér. Izeg-mozog, éled a színmű mint struktúra; lomhább a megmaradt szöveg. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Dunai Tamás
OLDALÁGI ÜBÜ
SŰRŰ TÖRTÉNELEM Weöres Sándor: A kétfejű fenevad / Kecskeméti Katona József Színház
Weöres Sándor drámája nem historizáló mű, a kecskeméti színpadon sem konkrét történeti korba ágyazódik a Koltai M. Gábor rendezte előadás: költői maskarádét látunk, amelyben ott kavarog a teljes magyar történelem, a huszadik század összes háborús és politikai tapasztalata. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA.
MINDNYÁJUNKNAK EL KELL MENNI Most mindenki együtt / Kecskeméti Katona József Színház
Hogyan gyártunk magunknak diktátort? Ha megvan, és nem vagyunk vele elégedettek, hogyan tüntethetjük el? Erről beszél a Most mindenki együtt című előadás. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A DUNA SZÉP ARCA Oláh-ősbemutató / ELTE Bartók Béla Énekkar és Egyetemi Koncertzenekar
Az ELTE Bartók-kórusa kapta a legfontosabb szerepet Oláh Kálmán új művének bemutatóján, amelyet a művészeti vezető és az est karmestere, Kovács László felkérésére komponált a jazz-zongoristaként indult zeneszerző. ZIPERNOVSZKY KORNÉL CIKKE.
VIHARCSENDHÁBORÍTÁSShakespeare: A vihar / Katona József Színház, Kecskemét
A Caligula helytartója és a Bánk bán biztos kezű és biztos ízlésű rendezései után Bagó Bertalan harmadszor dolgozott a kecskeméti Katona összeszokott társulatával. Egy sikersorozat legfőbb ismérve azonban éppen az, hogy előbb-utóbb megszakad. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA.
A KÉPZELET MARAD Tolcsvay László – Müller Péter – Bródy János: Doctor Herz / Katona József Színház, Kecskemét
Egy musical életkorán és időszerűségén töprengeni lényegtévesztő dolognak látszik, de nem mi tehetünk róla, hogy az idén (és még egy darabig) mindent másképp hallunk. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
A HATALOM AKARÁSA Székely János: Caligula helytartója / Katona József Színház, Kecskemét
A mának és a máról szóló előadást mutattak be Kecskeméten, szűk stúdiótérben. Az csak hab a tortán, hogy a szöveg majd’ negyven éve Erdélyben született, és (látszólag) a Kr.u. I. században, Palesztinában játszódik. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.