Azzal nem mondunk semmi újat, ha kijelentjük, hogy amikor színházi esemény zajlik, az társadalmi-politikai történés is egyben. Még akkor is, ha egy adott rezsim kultúrpolitikai irányítása mindent megtesz azért, hogy távol tartsa az égető társadalmi kérdésektől saját korának színházát. OROSZLÁN ANIKÓ RECENZIÓJA.
Deres Kornélia
AUTONÓM LÉNYEK
TÁG OLVASAT A felejtés ellen (Olvasópróba 1.)
A szövegkövető elemzés, a hagyományos irodalomkritika a köszöneten, elismerésen kívül valójában nem illetékes e kortárs magyar színdarabgyűjtemény megítélésében. Az általában kívánatos szoros olvasat helyett más közelítést kell találnunk. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ SZÍNIKRITIKA? Vita a kritikáról a Revizoron, 3.
Bogdanov Edit sommás egyszerűséggel fogalmazza meg a kérdést: „Szükség van-e kritikára?” Később kiderül, a színikritikára gondol. A különbségtétel viszont fontos lenne, hiszen irodalom és színház legalább annyiban különbözik egymástól, mint amennyi átfedés van közöttük. Ebből adódóan a hozzájuk kapcsolódó műfajok is lényegesen eltérnek egymástól. BOLDOG ZOLTÁN ÍRÁSA.
FÉTISMAJOM ÉS PÓKEMBER A 24. JAK-táborról
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
A MAGYAR SYLVIA PLATH Deres Kornélia: Szőrapa
Egy huszonnégy éves lány, hihetőleg a költő alteregója, mesél húsz évvel ezelőtt elhunyt apjáról. Konokul és megátalkodottan csak erről akar beszélni. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.