„Gúfó álmossága egy pillanat alatt elillant. Még sosem látott lámpást. Embert se látott még soha.” Lanczkor Gábor bagolyfiókája repülni tanul, bulizik a gombákkal és a fákkal, boszorkányokkal és csillagképekkel ismerkedik. TAMÁS ZSUZSA ISMERTETŐJE.
A gyerekhang arról beszél, ami előtte van a világbéli otthonosságot megteremteni igyekvő történetnek, elhelyezésnek, hierarchiának. A nemértés eredendő idegenségében, amely egyáltalán lehetővé teszi az érdemi kérdezést, és feltárja a legutolsó gyermeki „miért” mögötti, végső tanácstalanságot. VÁRI GYÖRGY KRITIKÁJA.
Jónéhány éve szerencsére már szelektálni nehéz, nem találni. Pompás irodalommal és egyre zseniálisabb illusztrációkkal kényeztetnék gyerekeinket a hazai kiadók. Csak bírjuk megfizetni. VALACZKAY GABRIELLA ÍRÁSA.
Janikovszky Jánossal, a Móra Könyvkiadó Zrt. elnök-vezérigazgatójával klasszikusok újrakiadásáról, a gyerekkönyvkiadás kortárs trendjeiről és a jogutódok felelősségéről is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Nem kérdés, hogy egy gyerekkel fontos okosan beszélgetni a válásról. Akkor is érdemes, ha a szülei együtt vannak, de ha elváltak, elkerülhetetlen. Adekvátabb kérdés tehát, hogy hogyan. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA.
A Palkó igazi októberi könyv egy októberi kisfiúról, akinek minden vágya, hogy barátkozzanak vele. Szegedi Katalin meséje nem csak külleme miatt lehet hasznos egy Palkó-forma gyereknek, fejlesztve a szépérzékét, de a rövid kis történet kapcsán sok kérdés, félelem, kétely vagy bánat kerülhet napvilágra. TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
Példaértékű összművészeti vállalkozás A világ összes kincse című jazz-mesejáték. A Csimota Kiadó a műfaj legjobbjait kötötte csokorba, akarom mondani: rejtette kincses ládájába. A teljesség élményéért megéri elindulni nyomukban az úton. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
A Csimotánál számos olyan kiadvány jelent meg nemrégiben, melyek azon túl, hogy a kiadótól megszokott színvonalon színesítik a gyerekkönyvek piacát, metakönyvekként is értelmezhetőek, azaz elgondolkodtatják az olvasót arról, hogy mitől könyv a könyv. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
A Csimota Kiadó évek óta küzd azért, hogy Magyarországon meghonosodjanak a vizuálisan igényes, művészi képeskönyvek. Ebben a válogatásban olyan kiadványaikról esik szó, melyekben egyértelműen a kép az úr. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA.
Jó tudni: a Csimota Könyvkiadó kínálatában „speciális kötetek” is vannak. Ilyen pl. a gyermeki mozgásfejlesztés technikáival foglalkozó Csiri-biri torna-tár Takács Mari illusztrációival, és a Kárpáti Tibor zöld figurájához elválaszthatatlanul kötődő Jogod van című. DARABOS ENIKŐ ÍRÁSA.
Ha a kritikus egy nyiladozó értelmű poronty anyukája, akkor nem jelenthet számára gondot a meséskönyvek kritikai analízise, hiszen kontextusban/helyzetben van. E könnyed szerkesztői előfeltevés azonban rendesen meg tudja izzasztani a szóban forgó elmés anyukát.
ZANIN ÉVA ÍRÁSA.
A Csimota Könyvkiadó mássággal kapcsolatos sorozatának két kötete jelent meg. Böszörményi Gyula egy teremtésmítoszban vetíti előre az emberek bőrszínének sokszínű, tehát baljós jövőjét, Finy Petra megindító meséje pedig a másság okozta otthontalanság kozmikus magányáról szól. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Az élőszóval előadott mesének a digitális korszakban is lehet varázsa: erre a Csimota Könyvkiadó Papírszínháza az egyik legjobb példa. A sorozat – igazi projektmunka eredménye – szakértők, képzőművészek és írók bevonásával, rendkívül sok odafigyeléssel és odaadással készült. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.