A színház kreativitás, filozófia, önismeret, traumafeldolgozás, közösség, hit, politika, szórakozás. A színház próbálkozás, tenni akarás, szabadság. Az idei THEALTER második felében tematikailag és formailag egyaránt változatos, többé-kevésbé kísérletező előadásokat láthatott a közönség. SZABÓ RÉKA DOROTTYA BESZÁMOLÓJA.
Cserna-Szabó András ötödik gasztronómiai témájú kötetében időt és teret figyelmen kívül hagyva vezeti végig olvasóit a konyha és a kultúra kapcsolódási pontjain, körberajzolva a világot. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE.
Kedveli a thrash metalt, szívesen keveri a tarhonyát, főzi meg Rézi néni 19. századi receptjeit, majd a nagy macskajajkönyvben elmeséli, hogyan lehet mindezt másnaposan megtenni. Kultúrtörténeti témák sora jelenik meg Cserna-Szabó András regényeiben, novelláiban, esszéiben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
A trianoni békekötés századik évfordulójára jelent meg a Cserna-Szabó András és Fehér Renátó szerkesztette novellaantológia. A tizenegy novella kortárs szerzői számára Örkény megadta a hangot, s ők a „Mi lett volna ha?” kérdésére válaszul alternatív Trianon-képet festenek, illetve magyar történelmet írnak. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
Az átélt sorscsapások és szenvedések nem föltétlen adnak passzust a tudás birodalmába. Ha a szenvedőnek a megtöretés után nem sikerül újjászületnie, megeshet, hogy csak újabb szörnyeteg szabadul a világra. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A regény Rózsa Sándor történetét mondja el, meglehetősen új és rendhagyó megvilágításban. Fordulatos cselekmény, valóságmag, szex, vér, borzongás, akció: minden adott egy jó kis easternhez. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA.
1956 hatvanadik évfordulójára a Hévíz folyóirat által verbuvált írói gárda egy olyan antológiát rakott össze, amely alternatív folyásirányba tereli az akkori eseményeket. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
Idén már másodjára jött létre a Textúra névre keresztelt szövetség, melynek keretében múzeum, színház és irodalom fonódik össze alkalmi jelleggel, egy-egy este erejéig. NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA.
Darvasi Lászlót A veinhageni rózsabokrok óta azért jó olvasni, mert csöndes megszállottsággal, néha saját maga ellenében is, tehát némi heroizmussal keresi a szép magyar mondatot. Ami természetes és hatékony, mint egy testcsel a tizenhatoson belül, telt és bársonyos, mint a ruha alatt szabadon hagyott női mell. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
Szerencsére vannak olyan helyek a világon, melyeket az embertelen technológiai fejlődés vihara, a világkapitalizmus vad dübörgése és a dekadens nyugati civilizáció fékevesztett tombolása ellenére érintetlenül, a maguk önfeledt ártatlanságában konzervált az idő. Ilyen csodálatra méltó, romlatlan színfolt a balatonszemesi gyerektábor is. NÉMETH BÁLINT ÉS SIMON BETTINA ÍRÁSA.
Egy újabb naccerű magyar regény. Egyszerre western, szerelmes, kuplerájos pornó és romantikus, filozofikus édelgés. Minden van benne, ami ma már egy épeszű ember számára retró és túlhaladott, amelyet, ha regénybe kezd az író, első álmából ébredve is letagad. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Legutóbb Nádori Lídia (gyerek)könyvében esett szó egy számomra ismerős utca „puszi- és pofonboltjáról”. Cserna-Szabó regénye kedves-ötletes címével, a lassan közkeletű Puszibolt kifejezéssel a boldogságra utal; ám a pofont legalább olyan bőven méri a sors és a kor, mint a puszit. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.