Cselényi Nóra

KÖRHINTA NÉGYSZÖGE
Háy János: A halottember / Az Ördögkatlan, a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. közös produkciója (Szkéné)

Sodró lélekrajzú, vérfoltos lírájú drámai önvallomás jelenik meg hibátlan mértanú, mély empátiájú előadásban. Ráérző, továbbgondoló, sokrétű rendezés, ihletett színjátszás ad formát a megrázó majdnem-monológnak. A kettő, szöveg és megjelenítés mégis egymás özvegye. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

LE NEM GÖRDÜLT NYAKTILÓ
Dés Mihály–Kern András: Pesti barokk / Orlai Produkciós Iroda, Belvárosi Színház

A nyolcvanas évek Magyarországának, budapesti mindennapjainak és mindenéjszakáinak kicsinyített mása került színpadra. E kornak is volt „szűrt levegője”. Ami Dés Mihály Pesti barokk (2013) című regénye emlékjelen-szűrőjén fennmaradt, azt Kern András szűrte tovább mai színdarabbá. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A NAGYEMBER TRAGÉDIÁJA
Bereményi Géza: Shakespeare királynője / Szabad Tér Színház – Kaposvári Csiky Gergely Színház (a Városmajori Szabadtéri Színpadon)

Az előadás játéktere szcenikai műremek. A komplex, organikus látvány nyújtotta élmény, a szokatlan díszlet eleven, mozgékony színessége és gondolatisága részben kárpótolja a közönséget az egyéb erényekben szerény bemutatóért. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A BESZÉLGETÉS FOLYTATÁSA
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja / Nemzeti Színház – POSZT 2012

A kritikus ítéletalkotását általában nem befolyásolhatja más, mint az előadás láttán átélt, tudatosított élménytények, melyeknek – tágabb ismereteibe ágyazva – pontos, érdeklődést keltő nyelvi formát kell adnia véleménye tolmácsolásához. Néha azonban kissé változhat a helyzet. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez