Meglehet, két dudás talán tényleg nem fér meg egymás közelében, de a királynőkkel a jelek szerint egészen más a helyzet. Mármint a színpadi és nem történeti királynőkkel. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A megszületésük között eltelt három évszázad és a stílus is élesen elválasztja egymástól Henry Purcell barokk operáját, a Dido és Aeneast és Tom Johnson minimalista Négyhangú operáját, amit Göttinger Pál rendezésében párban mutattak be Szegeden. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA.
A közel negyvenéves István, a király című rockmusicalt az Operaház is a műsorára tűzte – Gyöngyösi Levente készítette az operaváltozat partitúráját. MERÉNYI PÉTER ÍRÁSA.
Az idei CAFé fesztivál első operabemutatója Vajda Gergely műve, a Georgia Bottoms – alcíme szerint: „Vígopera a modern Délről” – előadása volt a Zeneakadémia Solti Termében. A kétszer is eljátszott darabot az első alkalommal, október 8-án láttam. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Tucat-Tosca helyett egyediségre törekvő, s több ponton sikeres produkciót hívtak életre Miskolcon Kesselyák Gergely és alkotótársai. Nem csupán a merészségért jár a méltatás. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Kedves dél-baranyai ismerőseim szerint a térség nem is járt olyan rosszul, hogy annak idején meglátogatta őket az ördög, hiszen Harkány legendája szerint ennek köszönhetik a földből feltörő kénes szagú gyógyvizet, meg végső soron az Ördögkatlan Fesztivált is. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.
Kesselyák Gergelyt vélhetően egyetlen kérdés foglalkoztatta, amikor belefogott Verdi művének megrendezésébe: milyen jegyben született Nabucco? A darab végére sem tudjuk meg a helyes választ. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.