Mert régen minden egyszerű volt. Pedig se tik-tok, se facebook, mégis pillanatok alatt tudta egész Tiszaeszlár, de még Tiszadada is, hogy ki ölte meg Solymosi Esztert. Az Apertúra előadása a konkrét történetben megmutatja az általánost és az örökérvényűt. De rendületlenül hiszi, hogy van jó vég. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Csarkó Bettina
MUTASD, KIT KELL MA GYŰLÖLNI!
NEHÉZ TINÉDZSERNEK LENNI Nem félünk a sötétben / Budapest Bábszínház, Kísérleti Stúdió
Nehéz átverni a tinédzsereket. Azt mondani, hogy értjük a problémáikat úgy, hogy közben nem látjuk a szorongásuk okait. A felnőttek számára megnyugtató lenne, hogy nem ők (mi), hanem az okostelefonok vagy az internet tehet mindenről. A Budapest Bábszínház Kísérleti Stúdiójának az előadása szerencsére nem fog megnyugtatni senkit ezzel kapcsolatban. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
BÁRÁNYOK, BÁRÁNYOK ÖRVENDEZVE… Ulrich Hub: Az utolsó bárány / Budapest Bábszínház
Mária és József szamárháton kénytelenek Betlehembe eljutni, de mivel sehol sem találnak szállást, a kis Jézusnak egy istállóban, bárányokkal körülvéve kell világra jönnie. A jól ismert történet a Budapest Bábszínház Az utolsó bárány című előadásában új szemszögből, a bárányok nézőpontjából meséli újra az eseményeket, egy alternatív történetet hozva létre. BÁLINT ZSÓFIA KRITIKÁJA.
MINKA ÉS A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETE Fábián Péter: A Szerb Antal-kód, avagy A Pendragon legenda / Budapest Bábszínház
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.