Stefanovics Angéla, a Kaisers Tv Ungarn Üregi Szidónia művésznője a legjobb női mellékszereplők egyikeként várja a díjkiosztót. Kitaszítottakról, nagyon színészekről és egyenrangú alternatív alkotótársakról beszélgettünk. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
Nincs jobb nyáresti időtöltés annál, mint hűsöléssel egybekötött könnyed műélvezet reményében beülni a szellős szabadtéri színház nézőterére. De mi van akkor, ha a langymeleg fellázad, és az időjárás szembemegy a társulat és a közönség óhajával? IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Kit érdekel ma a Szovjetunió, annak hajdani főtitkára s botrányhős lánya? Sorssá lényegülhet-e egy diktatúra árnyékában mindent megkapó vagy megszerző nő élete? Dráma vagy csupán egy parádés szerep lehetőségét kínáló szöveg a Dolcsaja Vita? NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Nem tudom, nem is számoltam, hány éve játszhatott utoljára Csákányi Eszter gyerekeknek szóló előadásban, mindenesetre úgy saccolom, még kaposvári színésznő korában. A Keresztanya azt bizonyítja, nem jött ki a gyakorlatból. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
Az első BÁBU Fesztivál létrejöttével a bábszínházi szakma fontos, új seregszemlével gazdagodott. A legjobb monobáb előadásokat nézve az a benyomásunk, mintha nem is egyetlen ember tartaná mozgásban az eseményeket, hanem legalábbis egy polip. TÓTH ÁGNES VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
Csákányi Eszter egyszemélyes produkciója nem monológ, nem monodráma, nem megszokott formájú önálló est, bár mindből van benne egy kicsi. Leginkább olyan bravúráriához hasonlítanám, amelyben kivételes képességű operisták adnak számot technikai és művészi tudásukról. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Beavató színházként, színpadot sose látott tizennyolc évesek számára tökéletes választás lenne a fitneszterembe helyezett, testépítők világában játszódó Phaidra-történet. Csak valahogy el is kéne csábítani őket az előadásra. KOVÁCS BÁLINT KRITIKÁJA.
Az egyik nő szeret takarítani, a másik nem, a harmadiknak nem is kell, a negyediknek meg egészen más fontos. Humor és/vagy férfi nélkül azonban úgy tűnik, semmi nem megy. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
Bútorozatlan szobában találja magát a MU Színház kamaratermébe érkező néző. Matrac, szék – más nemigen kerül a relatíve tágas térbe. Ez a szoba a cselekmény helye, merthogy a Szputnyik előadása – némiképp ellentmondva önnön címének – nem a házra, hanem a lakásra fókuszál. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Ha valaki egyszer megírja a Pesti Est című programajánló magazin történetét, feltehetően előkelő helyen szerepelteti majd benne a tényt, hogy 2007-ben a Krétakör Színház a lap inspirálta előadással rukkolt elő. A társulatnak viszont nincs oka büszkélkedni a produkcióval. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.