A Margitszigeten a biztonságra játszottak, nagyon is a biztonságra, melynek eredménye egy nem túl emlékezetes, nem túl tartalmas Otello lett. De miért ilyen háborodott ez a mór? CSABAI MÁTÉ CIKKE.
Operagála világpremier – hirdette a július 22-i hármas tenorkoncertet plakát és műsorfüzet, ami persze megmosolyogtató, hiszen premier helyett inkább sokadik utánjátszás volt ez az este. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Újra diadalmasan tért vissza a Margitszigetre az Evita. Andrew Lloyd Webber zenéjén nem fog az idő, az argentin elnökfeleség történetének többértelműsége pedig máig képes minket zavarba ejteni. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Miklósa Erika új szerepet vett a repertoárjára: Violettája elsősorban a kitartás és az akarat diadala. Míg ő becsülettel fáradozott, Anger Ferenc jó és rossz ötleteket egyaránt kipróbált a Margitszigeten. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Az előadás játéktere szcenikai műremek. A komplex, organikus látvány nyújtotta élmény, a szokatlan díszlet eleven, mozgékony színessége és gondolatisága részben kárpótolja a közönséget az egyéb erényekben szerény bemutatóért. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A túlzás fontos stíluseszköz, komédia színrevitelekor szinte nélkülözhetetlen. Az eltúlzott túlzás viszont – pláne túlzó fokra emelve – önmagát kezdi ki. Ami sok, az sok. Úrra lesz rajtunk a hiányérzet. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Stacey Kent nehezen hozta tűzbe a Margitszigeti Szabadtéri Színpad közönségét, de alighanem mi sem hoztuk tűzbe őt. Kiváló zenét hallottunk remek előadásban, de az a szikra hiányzott, mely az ilyen estéket emlékezetessé teszi. CSABAI MÁTÉ CIKKE.