Karantén idején az emberrel sok minden megesik, ami máskülönben nem. Még sorozatnézésre is sor kerülhet. Védőfelszerelésben. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
A berlini Komische Oper egyre bátrabban távolodik el a klasszikus musicalek és zenés darabok világától. Az előző évad rajzfilm-vetítésekkel keretezett Varázsfuvolája és hiperrealista Anyeginje után Barrie Kosky, a színház igazgatója és főrendezője újból operához nyúl. KAPPANYOS ILONA KRITIKÁJA.
Karim Daoud nekiiramodik a terem közepéről, és pont mellettem ugrik rá a falra, hogy átmászhasson rajta és átugorja. Persze a színház fedett. De hol egyik, hol meg másik irányba csapódik a falnak, közben nem esik rá senkire. Aztán rámnéz, majd lefekszik, és a kinyújtott lábamra hajtja a fejét. Érezni, ahogy reszket. SZÉKELY ÖRS ÍRÁSA.
Ha könnygáz megy a szemedbe, akkor ne vízzel, hanem tejjel öblögesd, mondja. Bátrabbak citrommal is megpróbálhatják. Viszont amíg elhárul a technikai hiba, és végre kapcsolják Isztambult, laborkörülmények között tanulunk tüntetni Bênavval. SZÉKELY ÖRS ÍRÁSA.
A norvég-német alkotópáros, Vegard Vinge és Ida Müller Ibsen-sagájának negyedik darabját október végén mutatták be a Volksbühne kamaraszínházában, a Praterben. A Babaszoba, a Kísértetek és a Vadkacsa után a John Gabriel Borkman lett a felforgató eseménysorozat alapanyaga. SZABÓ-SZÉKELY ÁRMIN KRITIKÁJA.
A Porosz, majd Német, majd Berlini Állami Könyvtár súlyos, tekintélyes épülettömbjében tavaly, felépülésének 100. évfordulóján kezdődött el a központi olvasóterem rekonstrukciója. MALINA JÁNOS CIKKE.