Mihez kezd a szerző, ha nagyanyjáról jószerével csak születése és halála dátuma, és egy-két személyes adat marad? Kutatáson alapuló tudományos családtörténetet ír, vagy az emlékezet hálóján tátongó lyukakat regényes elemekkel foltozza be? HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
Az első látásra viccesnek tűnő cím az elmúlt évtizedek nyomasztó társadalmi jelenségét, a kiégést elemzi szociológiai és gazdasági megközelítésben. És nem, nem csak az amerikaiak érintettek. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.
Hogyan reagáltak a járványra a könyvkiadók és az olvasók? Mi az új helyzet hosszabb távú kimenetele? Három kiadó háromfajta útja.
Résztvevők: Dian Viktória (Athenaeum, Partvonal Könyvkiadó), Érsek Nándor (Scolar Kiadó), Gál Katalin (Vince Kiadó / Vince Books, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete)
Moderátor: Merényi Ágnes
Ahogy Cecelia Ahern video-ismertetőjében dallamos ír kiejtéssel, de azért mindenki számára érthetően röviden összefoglalja: ez a történet egy Szeplős becenevű fiatal nőről szól (valódi neve Allegra Bird), aki egy velős megállapítást hallva elemezni kezdi az életét. VÁNDOR JUDIT ÍRÁSA.
Néhány éve a magyar kriminek új alműfaja terjed: a szocializmus időszakában eredő és onnan továbbgyűrűző bűneseteké. Ez az izgalmas nyomozás megírása mellett alkalmat nyújt a szerzőknek némi történelmi, társadalomtörténeti feltárásra. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Válás, elvált szülők gyereke. Eltávolodott apa, látszólag közömbössé vált gyerek. Mindennapi eset, amire már senki nem kapja fel a fejét. Kalapos Éva Veronika új regényének szereplői rögzített, terápiás monológok segítségével próbálják áthidalni a közöttük ásító távolságot. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE.
Aki átment a falon címmel magyarul is megjelent a performanszművészet úttörő nagyasszonyának, Marina Abramovićnak a memoárja. Határainkat próbálgató kötelező olvasmány. KÁNTOR VIOLA RECENZIÓJA.
Megszületett a koronavírus-járvány irodalmi lenyomata Boccaccio után szabadon. A The New York Times kortárs szerzőket kért fel arra, fogalmazzák meg saját járványélményüket novellaformában. A kötet huszonkilenc elbeszélést tartalmaz. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE.
„Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják.” Így kezdődik a Nehéz csontok című regény fülszövege, de egyáltalán nem úgy folytatódik, mint ahogyan a kezdőmondat után várná az olvasó. Súlyos történelmi regény helyett gengszterregényt tartunk a kezünkben. Hősök-e a hősök és áldozatok-e az áldozatok? KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Rengetegszer elkezdtem és befejeztem A Pál utcai küldetés című könyvet, de még most sem vagyok biztos abban, hogy elolvastam az egészet. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA.
A 2080-as években egy történész interjúkat készít napjaink és közeljövőnk számos szereplőjével, és ezekből bontakozik ki a klímaváltozás és az annak nyomában járó társadalmi változások rémes világa: egy reális antiutópia. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
A három kisregényt mondhatnánk zsengéknek, hiszen a hatalmas életmű legelején születtek, de azért nem úgy zsengék, hogy a szárnyait próbálgatta volna bennük Molnár Ferenc. Sokkal inkább a saját íróiskoláját alapozta meg, ahol ő volt a tanár és a tanítvány, és ő írta a tankönyvet is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A Dunapest című regény főszereplője egy ház. Mellékszereplője sok van, több idősíkban tűnnek föl. És van egy fő mellékszereplő: a Duna. Egykor és most. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Kalapos Éva Veronika a novellák, ifjúsági regények és drámák után után most egy fantasybe illő alternatív Budapesten játszódó akcióregénnyel jelentkezik. SZENDI NÓRA RECENZIÓJA.
„Ez a mű nem jöhetett volna létre a putyini autokrácia, az orosz társadalom szovjet és cári rendszerében szocializált társadalma nélkül”. JUHÁSZ TAMÁS ISMERTETŐJE.