Mindig azok a fránya előítéletek, mindig azok a csúnya elvárások. Alvis Hermanis békés bocijai arra is tanítanak, hogy mindezekre semmi szükség. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Ha azt mondom, hogy az Alvis Hermanis rendezte Platonov a bécsi Akademie Theaterben pontosan (vagyis nettó) ötórás előadás, nem mondtam semmit. Ha hozzáteszem, hogy elnéztem volna még néhány órát, talán már mondtam valamit. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Alvis Hermanis Anyegin-adaptációját november végén mutatták be a Schaubühne nagyszínpadán. A lett rendező szép kifestőkönyvet ad a kezünkbe, viszont azt már nem hagyja, hogy mi töltsük meg színekkel. NÉDER PANNI KRITIKÁJA.
Igazi belefeledkezős színház a Hermanisé. Nem pusztán arról van szó, hogy a rendező időt hagy arra, hogy eltűnődjünk a részleteken, hanem egyenesen elvárja a nézőtől, hogy ráérős kényelemmel minden színre lépő színésszel és a játéktérbe kerülő tárggyal viszonyt alakítson ki. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.